Document

65. HATÁROZAT A 2025. évre vonatkozó helyi adók és illetékek jóváhagyásáról

Tip
Document
Emitent
Comuna Sâncraiu, jud. Cluj
Pagini
42 (text recunoscut automat din scanare)
Pagina sursă
Cum citez acest document

Document, „65. HATÁROZAT A 2025. évre vonatkozó helyi adók és illetékek jóváhagyásáról”, Comuna Sâncraiu, jud. Cluj. Sursa: http://www.sancraiu.ro/wp-content/uploads/2025/02/HATAROZAT-65-a-2025.-evre-vonatkozo-helyi-adok-es-illetekek-jovahagyasarol.pdf (arhivat pe acte-primarii.ro: https://acte-primarii.ro/cluj/sancraiu/171536-65-hatarozat-a-2025-evre-vonatkozo-helyi-adok-es-illetekek-jovahagyasarol, 18.11.2026)

Fișier creat
20.02.2025
Arhivat
18.11.2026

Textul afișat a fost obținut prin recunoaștere automată (OCR) și poate conține greșeli. Documentul oficial este fișierul publicat de primărie.

Semnalează o problemă (text greșit, date personale, document scos de primărie)

Pagina 1

ROMÁNIA KOLOZS MEGYE KALOTASZENTKIRÁLY KÖZSÉG HELYI TANÁCS 65. HATÁROZAT 2024.12.17. a 2025. évre vonatkozó helyi adók és illetékek jóváhagyásáról Kalotaszentkirály község helyi tanácsa, Kolozs megye, rendes ülésén; Figyelembe véve:  a község pénzügyi-számviteli osztálya által benyújtott 189/2024.12.12. számú előterjesztést,  valamint Kalotaszentkirály község polgármestere által benyújtott 190/2024.12.12. számú jóváhagyási előterjesztést a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó helyi adók és illetékek tekintetében. Megvitatva a 191/2024.12.12. számú határozati javaslatot, amelyet Kalotaszentkirály község polgármestere terjesztett elő a 2025. évi helyi adók és illetékek jóváhagyására, valamint figyelembe véve az illetékes szakosztály – adók és illetékek – jelentését és a helyi tanács szakbizottságainak kedvező véleményezését, Tekintettel:  a 227/2015. számú törvény IX. címének rendelkezéseire, amely a fiskális törvénykönyvre vonatkozik, annak későbbi módosításaival és kiegészítéseivel együtt;  a 273/2006. számú törvényre a helyi közpénzügyekről, annak későbbi módosításaival és kiegészítéseivel együtt;  a 121/2011. számú sürgősségi kormányrendeletre egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről, amelyet a 127/2013. számú törvény hagyott jóvá;  a 1309/2012. számú kormányhatározatra, amely az adóalapok, a helyi adók és illetékek, valamint az ezekhez hasonló díjak és a 2013-tól alkalmazandó bírságok szintjét szabályozza; A 2019/57. számú sürgősségi kormányrendelet (Közigazgatási Kódex) 129. cikkely (2) bekezdés „b” pontjának és (4) bekezdés „c” pontjának rendelkezései alapján, annak későbbi módosításaival és kiegészítéseivel együtt; A 2019/57. számú sürgősségi kormányrendelet (Közigazgatási Kódex) 139. cikkely (3) bekezdés „a” pontja által biztosított jogkör alapján; HATÁROZZA 1. cikkely A helyi adók és illetékek 2025. január 1-től az e határozat szerves részét képező melléklet szerint érvényesek. 2. cikkely A jelen határozat végrehajtásával Kalotaszentkirály község polgármesterét, alpolgármesterét, valamint a polgármesteri hivatal pénzügyi-számviteli osztályát bízza meg, továbbá a határozat közzétételéért és nyilvános ismertetéséért a község jegyzője felel.

Pagina 2

Ülésvezető elnök Kovács Zoltán Ellenjegyzi Jegyző Juhász István Megjegyzés: Összes tanácsos: 9 Jelen lévő tanácsosok: 9 Leadott szavazatok: 9 „Mellette” szavazatok: 9 „Ellene” szavazatok: 0 Tartózkodások: 0

Pagina 3

HCL 65/17.12.2024 számú határozat melléklete HELYI ADÓK ÉS ILLETÉKEK 2025-ös évre I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. cikk (453) – Fogalommeghatározások A jelen cím értelmezésében az alábbi kifejezések a következő jelentéssel bírnak: a) gazdasági tevékenység – bármilyen tevékenység, amely áruk, szolgáltatások és munkálatok nyújtásából áll egy piacon; b) épület – minden olyan szerkezet, amely a föld felszíne felett és/vagy alatt helyezkedik el, függetlenül annak megnevezésétől vagy rendeltetésétől, és amely egy vagy több helyiséggel rendelkezik, amelyek emberek, állatok, tárgyak, termékek, anyagok, berendezések és egyéb hasonló dolgok tárolására szolgálnak; alapvető szerkezeti elemei a falak és a tető, függetlenül az építőanyagoktól, beleértve a szélturbinák tartótornyait és azok alapzatát is. c) melléképület – lakóépületen kívül elhelyezkedő épületek, mint például konyhák, istállók, pincék, kamrák, csűrök, raktárak, garázsok és hasonlók. d) vegyes rendeltetésű épület – olyan épület, amely lakó- és nem lakáscélú funkciókat is betölt. e) nem lakáscélú épület – minden olyan épület, amely nem lakáscélú. f) lakóépület – egy vagy több helyiségből álló épület, amely lakhatásra alkalmas, rendelkezik a szükséges mellékhelyiségekkel, felszereltséggel és közművekkel, és megfelel egy személy vagy család lakhatási igényeinek. g) utcanévjegyzék – az összes utcanevet, az ingatlanok azonosító számait és tulajdonosait tartalmazó lista, amely az adott település nyilvántartási rendszerének részét képezi. h) települési rang – egy település jogszabályok szerinti besorolása. h1) lakóingatlanhoz tartozó telek – a lakóingatlanhoz tartozó telek, amely az adott ingatlanhoz tartozó cím alapján azonosítható. i) település övezetei – az önkormányzat által meghatározott zónák, figyelembe véve a telek elhelyezkedését a település központjához viszonyítva, a közműhálózatokat és más releváns tényezőket. 2. cikk (454) – Helyi adók és illetékek A helyi adók és illetékek a következő kategóriákba sorolhatók: a) épületadó és épületadóhoz kapcsolódó illeték; b) telekadó és telekadóhoz kapcsolódó illeték; c) gépjárműadó; d) tanúsítványok, engedélyek és jóváhagyások kiadására vonatkozó illetékek; e) reklám- és hirdetési eszközök használati illetéke;

Pagina 4

f) rendezvényadó; g) különleges illetékek; h) egyéb helyi adók és illetékek. II. FEJEZET Épületadó és épületadóhoz kapcsolódó illeték 3. cikk (455) – Általános szabályok (1) Minden olyan személy, aki Románia területén épület tulajdonosa, éves épületadót köteles fizetni, kivéve, ha jelen cím másként rendelkezik. (2) Az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő épületek esetén, amelyeket bérbe adtak, koncesszióba adtak, vagy más szervezet használatába helyeztek, épületadóhoz kapcsolódó illetéket kell fizetni. Ezt az illetéket a bérlők, koncesszióba vevők vagy az épület használói kötelesek megfizetni, a közszférán kívüli szerződéses partnerek számára. (3) Az (1) bekezdés szerinti épületadó és a (2) bekezdés szerinti épületadóhoz kapcsolódó illeték az adott épület elhelyezkedése szerinti település költségvetésébe fizetendő. Bukarest esetében az adót és az illetéket az adott szektor költségvetésébe kell befizetni. (4) Amennyiben az épületet hosszú távú szerződés alapján adják bérbe, koncesszióba vagy használatba (egy hónapot meghaladó időtartamra), az épületadóhoz kapcsolódó illetéket az időarányos hónapok alapján kell megállapítani. Rövidebb időszak esetén az illeték napi vagy óradíj arányában kerül kiszámításra. (5) Amíg egy épület esetében az épületadóhoz kapcsolódó illeték fizetése fennáll, az épületadót nem kell megfizetni. (5.1) Amennyiben egy épület az állam vagy a közigazgatási-területi egységek közvagy magántulajdonában van, és építményadó terheli, de az év folyamán olyan helyzet áll elő, amely építményadó helyett építménydíj fizetését teszi szükségessé, az adókülönbözetet a díj fizetésének időszakára a következő adóévben kompenzálják vagy visszatérítik az adófizető részére. (6) Ha egy épület két vagy több személy közös tulajdonában van, az építményadó fizetési kötelezettség minden tulajdonost egyaránt terheli az általa birtokolt épületrészek után. Amennyiben az egyes tulajdonosok részei nem határozhatók meg egyértelműen, minden tulajdonos egyenlő arányban köteles megfizetni az épület után járó adót. 4. cikk (456) - Mentességek (1) Nem kell építményadót vagy -díjat fizetni az alábbi esetekben: a) Az állam vagy a közigazgatási-területi egységek köz- vagy magántulajdonában lévő épületek után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági vagy

Pagina 5

szabadidős tevékenységre használnak, és amelyek nem közjogi jogi személyekkel kapcsolatos tevékenységekre szolgálnak. b) Az állam magántulajdonában lévő épületek után, amelyeket állami költségvetésből finanszírozott közintézmények bérelnek, koncesszióba kapnak, kezelésbe vesznek vagy használatba kapnak, és amelyeket saját tevékenységükre használnak. c) Az olyan alapítványok tulajdonában lévő épületek után, amelyeket végrendelet útján hoztak létre, és amelyek célja a nemzeti kulturális intézmények fenntartása, fejlesztése és támogatása, valamint humanitárius, társadalmi és kulturális akciók támogatása. d) A vallási felekezetek, hivatalosan elismert vallási egyesületek és helyi szervezeteik tulajdonában lévő istentiszteleti helyek, valamint parókiák épületei után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak. e) A temetők és krematóriumok területén található épületek után. f) Az állami, felekezeti vagy magán oktatási intézmények által használt épületek után, amelyek ideiglenes működési engedéllyel vagy akkreditációval rendelkeznek, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket olyan gazdasági tevékenységekre használnak, amelyek nem az oktatási díjakból, az óvodások, tanulók vagy hallgatók étkeztetéséből és elszállásolásából származnak. Ide tartoznak a 263/2007. számú törvény szerinti bölcsődék is. g) Az Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium vagy az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alatt működő intézmények és egységek, valamint az országos sportági szövetségek épületei után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak. h) Az állami egészségügyi intézmények épületei után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak. Ide tartoznak a családorvosi rendelők is, kivéve, ha azokat más tevékenységekre használják. i) Az ipari parkok, tudományos és technológiai parkok, valamint az üzleti inkubátorházak által használt épületek után, az állami támogatási szabályoknak megfelelően. j) Az olyan épületek után, amelyek vízgazdálkodási, hidrometeorológiai, óceánográfiai, mezőgazdasági vízgazdálkodási vagy árvízvédelmi tevékenységeket szolgálnak, valamint a kikötőkben, navigációs csatornák mentén és szivattyúállomásokban található épületek után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak. k) Az olyan épületek után, amelyek szerkezetileg hidakhoz, viaduktokhoz, akvaduktokhoz, gátakhoz, alagutakhoz kapcsolódnak, és kizárólag ezen építmények üzemeltetésére szolgálnak, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket más gazdasági tevékenységekre használnak. l) A vasúti és metró infrastruktúrához kapcsolódó épületek után.

Pagina 6

m) A Román Akadémia és az általa alapított saját alapítványok épületei után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak. n) Az állami támogatási szabályoknak megfelelően a védelmi szektorban működő termelőkapacitások épületei után. o) Az üvegházak, fóliasátrak, palántanevelők, gombatermesztő épületek, takarmánytárolók és gabonatárolók után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket más gazdasági tevékenységekre használnak. p) A kormány 82/2006 számú sürgősségi rendelete által meghatározott katonai személyzet és elhunyt katonák hozzátartozói tulajdonában vagy társtulajdonában lévő lakóépületek után. q) Az állami protokollvagyonkezelő hivatal (Administrația Patrimoniului Protocolului de Stat) kezelésében lévő épületek után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak. r) A háborús veteránok, hadiözvegyek és az újraházasodás nélküli veteránözvegyek tulajdonában vagy társtulajdonában lévő épületek után. s) Az 118/1990 számú törvény és a 105/1999 számú kormányrendelet által meghatározott politikai üldözöttek és deportált személyek tulajdonában lévő lakóépületek után, ideértve az öröklés során gyermekeikre átruházott ingatlanokat is. t) A súlyos vagy fokozott fogyatékkal élő személyek és az I. fokozatú rokkant személyek tulajdonában vagy társtulajdonában lévő lakóépületek után, valamint azon törvényes képviselőik után, akik ilyen személyeket gondoznak. u) Az államilag elismert kisebbségi szervezetek tulajdonában lévő közhasznú épületek után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak. y) A szakszervezeti művelődési házak épületei után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági vagy szabadidős tevékenységre használnak. w) A szociális vállalkozások által birtokolt vagy használt épületek után. x) Azok az épületek, amelyeket történelmi, építészeti vagy régészeti műemlékként soroltak be, függetlenül a tulajdonjog vagy az igazgatási jog birtokosától, és amelyek utcafronti és/vagy főhomlokzata felújított vagy rehabilitált a 422/2001-es törvény előírásainak megfelelően a történelmi műemlékek védelméről, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységek céljára használnak. (2) Kalotaszentkirály községi helyi tanácsa elhatározza, hogy a következő épületekre vonatkozóan adó- és illetékmentességet biztosít: a) azokat az épületeket, amelyeket a törvény szerint történelmi, építészeti vagy régészeti műemlékként, múzeumként vagy emlékházként soroltak be, kivéve az (1) bekezdés x) pontjában említetteket;

Pagina 7

b) azokat az épületeket, amelyek védett státusz alatt állnak, kivéve a történelmi műemlékeket, és amelyek a történelmi műemlékek védett övezetében vagy védett építési övezetben helyezkednek el; c) azokat az épületeket, amelyeket szociális szolgáltatásokat nyújtó nem kormányzati szervezetek és szociális vállalkozások használnak; d) azokat az épületeket, amelyeket kizárólag nonprofit szervezetek használnak nem üzleti tevékenységre; e) azokat az épületeket, amelyek az interkommunális fejlesztési társulások tulajdonában vannak. (3) Az (2) bekezdés szerint meghatározott adó- és illetékkedvezmény az adott év január 1-jétől lép hatályba, amely az igazoló dokumentumok benyújtását követi. (4) Azoknak a természetes és jogi személyek tulajdonában lévő épületeknek az adója, amelyeket legfeljebb 6 hónapig szezonális turisztikai szolgáltatások nyújtására használnak egy naptári év során, 50%-kal csökkenthető. A kedvezmény arra az adóévre vonatkozik, amely a feltételek teljesítését követi. (5) Az (1) bekezdés r), s) és t) pontjai által előírt mentességek esetében: a) a mentességet teljes egészében megadják azoknak az épületeknek, amelyek az (1) bekezdés r) pontjában említett személyek tulajdonában vannak, és amelyeket közösen birtokolnak házastársukkal. Ha az épület egy része harmadik felek tulajdonában van, akkor a mentesség nem vonatkozik a harmadik felek tulajdonrészére; b) a mentesség teljes egészében érvényes a házastárssal közösen birtokolt lakóépületre, amennyiben az épület az (1) bekezdés s) és t) pontjában említett személyek tulajdonában van. Ha az ingatlan egy része harmadik felek tulajdonában van, a mentesség nem vonatkozik az ő tulajdonrészükre. (6) Az (1) bekezdés t) pontja szerint megállapított épületadó- és illetékmentesség a mentességi kérelmet igazoló dokumentumok benyújtását követő hónap első napjától lép hatályba. (6.1) Az (6) bekezdés előírásaitól eltérően, az (1) bekezdés t) pontja szerinti épületadó- és illetékmentesség, ha azt ideiglenesen fogyatékkal élő személyek kérik, akik felülvizsgálható fogyatékossági igazolvánnyal rendelkeznek, az új igazolvány kiállításának dátumától érvényes, feltéve, hogy az folyamatos marad és azt 45 napon belül benyújtják a helyi adóhatósághoz. 5. cikk (457) – Az épületadó kiszámítása magánszemélyek tulajdonában lévő lakóépületekre

Pagina 8

(1) A magánszemélyek tulajdonában lévő lakóépületek és melléképületek esetében az épületadót a 0,1%-os adókulcs alkalmazásával számítják ki az épület adóköteles értékére. (2) Az épület adóköteles értéke lejben kifejezve az épület teljes beépített területének (m²) és a megfelelő adóköteles érték (lej/m²) szorzataként határozható meg az alábbi táblázat szerint: Adóköteles érték Adóköteles érték (lej/m²) víz-, csatorna- Épülettípus (lej/m²) ezen , villany- és fűtési rendszerek nélkül rendszerrel A. Vasbeton vázas vagy kiégetett téglából vagy hő- és/vagy vegyi kezeléssel 1.490,62 894,36 előállított egyéb anyagból készült épület B. Külső falai fából, természetes kőből, égetetlen téglából vagy más, hő- és/vagy 447,18 298,12 vegyi kezelést nem kapott anyagból készült épület C. Melléképület, amely vasbeton vázas vagy kiégetett téglából vagy hő- és/vagy 298,12 260,86 vegyi kezeléssel előállított anyagból készült D. Melléképület, amelynek külső falai fából, természetes kőből, égetetlen 186,34 111,80 téglából vagy más, hő- és/vagy vegyi kezelést nem kapott anyagból készültek E. Ha az adófizető ugyanazon a címen földszinten, félszuterénben vagy Az épületre Az épületre vonatkozó tetőtérben lakóhelyként használt vonatkozó összeg összeg 75%-a helyiségeket birtokol, az A-D típusú 75%-a épületek esetében F. Ha az adófizető ugyanazon a címen Az épületre földszinten, félszuterénben vagy Az épületre vonatkozó vonatkozó összeg tetőtérben nem lakáscélú helyiségeket összeg 50%-a 50%-a birtokol, az A-D típusú épületek esetében (3) Ha egy épület külső falai különböző anyagokból készültek, az épület adóköteles értékének meghatározásához azt az anyagot veszik figyelembe, amelynek az épületben a legnagyobb aránya van. (4) Az épület teljes beépített területét a szintek összesített alapterületének összeadásával határozzák meg, beleértve az erkélyeket, loggiákat, valamint az alagsor vagy tetőtér lakásként használt területeit, kivéve a nem lakott padlásteret, lépcsőket és fedetlen teraszokat.

Pagina 9

(5) Ha egy épület külső méretei nem mérhetők meg ténylegesen a külső kontúron, akkor az épület beépített területét az épület hasznos alapterületének és egy 1,4-es átváltási tényező szorzataként kell meghatározni. (6) Az épület adóalapja a település rangja és az épület elhelyezkedésének zónája alapján kerül kiigazításra, a (2)-(5) bekezdések szerint meghatározott érték szorzataként az alábbi táblázatban szereplő megfelelő korrekciós tényezővel: Zóna a településen belül Település rangja 0 I II III IV V A 2,60 2,50 2,40 2,30 1,10 1,05 1,05 B 2,50 2,40 2,30 2,20 1,05 1,00 1,00 C 2,40 2,30 2,20 2,10 1,00 0,95 0,95 D 2,30 2,20 2,10 2,00 0,95 0,90 0,90 A települések rangja a következő: Kalotaszentkirály – IV. rang, Alunișu, Brăișoru, Domoșu, Horlacea – V. rang. Minden falura egyetlen zóna kerül meghatározásra, mégpedig az A zóna. (7) Ha egy apartman egy olyan épületben található, amely több mint 3 szintes és 8 apartmannal rendelkezik, akkor a (6) bekezdés szerinti korrekciós tényező 0,10-tel csökken. (8) Az épület adóalapja, amely a (1)-(7) bekezdések alkalmazása után kerül meghatározásra, az épület befejezésének éve alapján csökkentésre kerül az alábbiak szerint: a) 50%-kal, ha az épület életkora meghaladja a 100 évet a referenciaadó év január 1jén; b) 30%-kal, ha az épület életkora 50 és 100 év között van, a referenciaadó év január 1jén; c) 10%-kal, ha az épület életkora 30 és 50 év között van, a referenciaadó év január 1jén. (9) Ha az épületnél jelentős felújítási munkálatok történtek, akkor adóügyi szempontból a befejezés évét úgy kell frissíteni, hogy azt az évként kell tekinteni, amikor a munkálatok befejezése után a műszaki átvétel megtörtént. A jelentős felújítás olyan összetett munkálatok sorozata, amelyek kötelezően magukban foglalják az épület teherhordó szerkezetén végzett beavatkozásokat, a mechanikai ellenállás és stabilitás alapvető követelményeinek biztosítása érdekében, például átalakítással, megerősítéssel, modernizálással, módosítással vagy bővítéssel, valamint szükség szerint egyéb beavatkozások a többi alapvető követelmény fenntartása érdekében az épület teljes élettartama alatt, az épület energiahatékonyságának és építészeti-ambientális és funkcionális minőségének javítása érdekében. A befejezés éve frissítésre kerül, ha a jelentős felújítás után az épület értéke legalább 50%-kal nő az építkezés megkezdése előtti értékhez képest. 6. cikk (458) - Az ingatlanadó kiszámítása nem lakóépületek esetében, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak (1) A nem lakóépületek adója, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak, az alábbi módon számítódik:

Pagina 10

a) Az értékelő által készített értékbecslés alapján, amelyet az utolsó 5 évben végeztek el a referenciaév előtt, és a helyi adóhatóságnál benyújtották az első fizetési határidő előtt; ha az értékelés a referenciaév első határidő után kerül benyújtásra, akkor az a következő adóév január 1-jétől hatályos; b) Az új épületek esetében a referenciaévet megelőző utolsó 5 évben végzett építkezés költségei alapján; c) Az épülethez kapcsolódó tulajdonjogot átruházó aktus alapján meghatározott érték, ha az épületet az utolsó 5 évben szerezték meg; ha az érték nincs meghatározva, akkor az utolsó ismert értéket kell alkalmazni az adóhatóság nyilvántartásában. (2) A mezőgazdasági tevékenységhez használt, magánszemélyek tulajdonában lévő nem lakóépületek adója 0,4%-os kulcs alkalmazásával kerül kiszámításra az épület adóalapjára. (3) Ha az épület értéke nem határozható meg a (1) bekezdésben foglaltak szerint, akkor az adó a 2%-os kulcs alkalmazásával kerül kiszámításra, az adóalapra vonatkozó 457. cikk szerint. 7. cikk (459) - Az ingatlanadó kiszámítása vegyes rendeltetésű épületek esetében, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak (1) A vegyes rendeltetésű épületek adója, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak, az alábbi módon számítódik: a) Az adó, amelyet a lakóterületre vonatkozóan a 457. cikk szerint számítanak ki; b) Az adó, amelyet a nem lakóterületre vonatkozóan a saját felelősségre tett nyilatkozat alapján számítanak ki, amennyiben a közüzemi költségek nem a gazdasági tevékenységet végző személy terhére kerülnek, a 458. cikk szerinti adókulcs alkalmazásával, az adóalap alapján, anélkül hogy további dokumentumokat kellene benyújtani a 458. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint. (2) Ha az épület címén egy adóügyi lakóhely van bejegyezve, amelyen nincs gazdasági tevékenység, akkor az adó a 457. cikk szerint számítódik ki. (3) Ha a vegyes rendeltetésű épületnél a tulajdonos nem nyújtja be a nyilatkozatot a nem lakóterület használatáról a helyi adóhatósághoz, a 457. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján, akkor az adó a 457. cikk szerinti adóalap 0,3%-os kulcsának alkalmazásával kerül kiszámításra. 8. cikk (460) - Az ingatlanadó/taxák kiszámítása a jogi személyek által birtokolt épületek esetében (1) A jogi személyek által birtokolt lakóépületek adója/taxája a 0,2%-os kulcs alkalmazásával számítódik ki az épület adóalapjára. (2) A nem lakóépületek esetében, amelyeket jogi személyek birtokolnak vagy tartanak, az ingatlanadó/taxát az épület adóképességi értékére vonatkozó 1%-os kulcs alkalmazásával számítják ki. (3) A nem lakóépületek esetében, amelyeket jogi személyek birtokolnak vagy tartanak, és mezőgazdasági tevékenységek céljára használják, az ingatlanadó/taxát az épület adóképességi értékére vonatkozó 0,4%-os kulcs alkalmazásával számítják ki. (4) A vegyes rendeltetésű, jogi személyek birtokában lévő épületek esetében az adót úgy számítják ki, hogy összeadják az 1. bekezdés alapján lakó célra használt területre

Pagina 11

számított adót a 2. vagy 3. bekezdés szerinti, nem lakó célra használt területre számított adóval. (5) Az ingatlanadó/taxát a jogi személyek tulajdonában lévő épületek adóképességi értékének meghatározása alapján számítják ki, amely az előző év december 31-én esedékes, és lehet: a) az adóhatóság nyilvántartásában szereplő utolsó adóképességi érték; b) a szakértői értékelésből származó érték, amelyet egy hitelesített értékbecslő készít az aktuális értékelési szabványok szerint; c) az építkezési költségek végső értéke, ha új épületről van szó, amelyet az előző adóévben építettek; d) az épületek értéke az ingatlan átruházási okiratában szereplő érték szerint. Ha az átruházási dokumentumok nem tartalmazzák az értéket, az adóhatóság adatbázisában szereplő utolsó érték szerint számítják ki; e) ha az épületet pénzügyi lízing keretében finanszírozzák, a hitelesített értékbecslő által készített értékelési jelentés szerinti érték; f) ha az épületet lízingelték, az építkezésért felelős cég könyvelésében szereplő érték, amelyet a bérlőnek, a használati joggal rendelkezőnek vagy az adminisztrátornak kell közölnie. (6) Az épületek adóképességi értékét ötévente frissítik egy értékbecslői jelentés alapján, amelyet a hitelesített értékbecslő készít a hatályos értékelési szabványok szerint, és amelyet az adóhatósághoz kell benyújtani az első esedékes fizetési határidőig. Ha a jelentést az első határidő után nyújtják be, annak hatása a következő év január 1-jétől kezdődik. (7) A (6) bekezdés nem alkalmazható azon épületekre, amelyek tulajdonosai olyan jogi személyek, akiknek a csőd eljárása jogerősen elrendelésre került. (71) A (6) bekezdés nem alkalmazható azon épületekre, amelyek mentesek az ingatlanadó/taxától az 456. cikk (1) bekezdése szerint. (8) Ha az épület tulajdonosa nem frissítette az adóképességi értéket az előző 5 évben, akkor az ingatlanadó/taxája 5%-os mértékben kerül kiszámításra. (9) Ha az épület tulajdonosa nem frissítette az adóképességi értéket az előző 5 évben, akkor a különbözetet, amely a (1) és (2) bekezdések szerinti adóhoz képest fennáll, az épület tulajdonosának kell kifizetnie. 9. cikk (461) - Az épületek bejelentése, megszerzése, átruházása és módosítása (1) Az ingatlanadó teljes évre vonatkozóan esedékes, és azt a személy köteles megfizetni, aki az épület tulajdonosa az előző év december 31-én. (2) Ha egy épületet az év folyamán szereztek meg vagy építettek, az épület tulajdonosának 30 napon belül be kell nyújtania a bejelentést az illetékes helyi adóhatóságnál, és az adót az azt követő év január 1-jétől kell megfizetnie. (3) Az új épületek esetében az épület megszerzésének dátuma a következőképpen kerül meghatározásra: a) az olyan épületek esetében, amelyek teljes mértékben elkészültek az építési engedély határideje előtt, a befejezésről szóló jegyzőkönyv dátuma, de legkésőbb 15 nappal a munkálatok tényleges befejezése után; b) az olyan épületek esetében, amelyek a kivitelezési határidőre teljesen elkészültek, a határidő szerinti dátum, a jegyzőkönyv elkészítése kötelező az előírt időpontig; c) ha az építkezés nem fejeződött be a kivitelezési határidőn belül és nem kértek hosszabbítást, akkor az engedély lejáratának napja, és csak azokra a területekre vonatkozik, amelyeknek már az alapvető szerkezeti elemei, például falak és tető

Pagina 12

vannak. A jegyzőkönyvet a határidő lejártával kell elkészíteni, és tartalmazza a munkálatok állapotát és az adó alapját képező területet. (4) Az épületek bejelentése és az önkormányzati nyilvántartásba való bejegyzés kötelező a tulajdonosok számára, akkor is, ha az épületet engedély nélkül építették. (5) Ha egy épület tulajdonjogát egy év folyamán átruházzák, az ingatlanadó azt a személyt terheli, aki a tulajdonjogot 31 december 31-én birtokolta. (6) Ha egy épületet bővítenek, javítanak, részben lebontanak vagy más módosításokat végeznek rajta, amelyek az adóképességi értéket több mint 25%-kal növelik vagy csökkentik, a tulajdonosnak új bejelentést kell tennie az illetékes helyi adóhatóságnál, 30 napon belül a módosítások után, és az adót az új körülmények alapján kell megfizetnie, kezdve a következő év január 1-jétől. (7) Ha egy épületet lebontanak, a tulajdonosnak új bejelentést kell tennie az illetékes helyi adóhatóságnál 30 napon belül a bontás után, és az adófizetés megszűnik a következő év január 1-jétől, még akkor is, ha az épület bontására nem adtak ki engedélyt. (8) Ha egy épület besorolása az év folyamán változik, vagy ha egy esemény következik be, amely az ingatlanadó mértékét módosítja, az adót az új helyzet alapján kell kiszámítani, kezdve a következő év január 1-jétől. (9) Azokban az épületekben, ahol eltérések mutatkoznak a tulajdoni okiratokban szereplő területek és a tényleges helyzet között, amely a földmérési munkákból ered, a Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási törvény (7/1996. számú, módosított és kiegészített törvény) rendelkezései szerint, az adókötelezettség meghatározásakor a tényleges helyzetnek megfelelő területek figyelembevételére kerül sor, amelyeket a földmérési munkák bizonyítanak. A földmérési munkák eredményei bejegyzésre kerülnek az adónyilvántartásokba, az agrárnyilvántartásba és az ingatlannyilvántartásba, és az adót az új helyzet alapján számítják ki, kezdve a következő év január 1-jétől, amely évben a földmérési munka regisztrálásra kerül a földhivatali és ingatlan-nyilvántartási irodákban, mint melléklet a nyújtott adóbevalláshoz. (10) Az olyan épület esetében, amely pénzügyi lízing szerződés hatálya alá tartozik, a következő szabályok alkalmazandók annak teljes időtartama alatt: a) Az épületadó a bérlőt terheli, kezdve a szerződés megkötését követő év január 1-jétől; b) A lízingszerződés megszűnése esetén az épületadó a bérbeadót terheli, kezdve a bérleti tárgy birtokba vételét tanúsító jegyzőkönyv vagy más hasonló dokumentumok aláírását követő év január 1-jétől; c) A bérbeadó és a bérlő egyaránt kötelesek benyújtani az adóbevallást az illetékes helyi adóhatósághoz a lízingszerződés lezárása vagy a bérleti tárgy bérbeadóhoz való visszajuttatását tanúsító jegyzőkönyv vagy más hasonló dokumentumok benyújtásának napjától számított 30 napon belül, mellékelve ezen dokumentumok másolatát. (11) Az olyan épületek esetében, amelyek után épületadót kell fizetni, a következő szabályok alkalmazandók, amennyiben azok egy koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződés hatálya alatt állnak, amelyek több mint egy hónapra vonatkoznak: A koncesszió, bérlet, kezelés vagy használati joggal rendelkező személy köteles az illetékes helyi adóhatósághoz nyújtani be a nyilatkozatot legkésőbb a szerződés hatályba lépését követő hónap 25-ig. (12) Az olyan épületek esetében, amelyek után épületadót kell fizetni, és amelyek koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződése több mint egy hónapra

Pagina 13

vonatkozik, a jogtulajdonosnak kötelessége nyilatkozatot benyújtani az illetékes helyi adóhatósághoz legkésőbb a szerződés hatályba lépését követő hónap 25. napjáig. (12^1) Az olyan épületek esetében, amelyek után épületadót kell fizetni és egy évnél hosszabb koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződés hatálya alatt állnak, a jogtulajdonosnak kötelessége nyilatkozatot benyújtani az illetékes helyi adóhatósághoz legkésőbb a szerződés hatályba lépését követő 30 napon belül, és az épületadót a következő év január 1-jétől kell megfizetni. (13) Az olyan helyzetekben, amelyek módosítják az adófizetési kötelezettséget, az adófizetőnek kötelessége nyilatkozatot benyújtani az illetékes helyi adóhatósághoz a helyzet bejegyzésének hónapját követő hónap 25. napjáig. (14) Az épületek adóügyi bejelentése nem függ a földhivatali és ingatlannyilvántartási irodákban történt bejegyzéstől. (15) A nyújtott adóbevallások benyújtása kötelező azokra a személyekre is, akik adómentességet vagy kedvezményeket élveznek az épületadó vagy épületadóval kapcsolatos díjak alól. 10. cikk (462) - Adó/támogatás fizetése (1) Az épületadó évente kétszer, egyenlő részletekben, legkésőbb június 30-ig és szeptember 30-ig fizetendő. (2) Az épületadó előre történő kifizetésére, amely az egész évre vonatkozik, a helyi tanács határozata alapján legfeljebb 10%-os kedvezmény adható azok számára, akik március 31-ig kifizetik az adót. Bukarestben ezt a feladatot a Bukaresti Általános Tanács végzi. (3) Az épületadó, amelyet a helyi költségvetésre kell fizetni, legfeljebb 50 lejig egyenlő részletekben, az első esedékességig fizetendő. (4) Ha a hozzájáruló több épületet birtokol ugyanabban az administratív területen, akkor a (2) és (3) bekezdések az összesített épületadóval kapcsolatosan alkalmazandók. (4.1) Az olyan koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződések esetében, amelyek egy évnél hosszabb időszakra vonatkoznak, az épületadó évente kétszer, egyenlő részletekben fizetendő, március 31-ig és szeptember 30-ig. (5) A koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződésekkel kapcsolatban, amelyek egy hónapnál hosszabb időszakra vonatkoznak, az épületadó havi rendszerességgel, legkésőbb minden hónap 25-ig fizetendő, a koncessziónak, bérlőnek, kezelőnek vagy használónak.

Pagina 14

(6) Az egy hónapnál rövidebb időszakra vonatkozó szerződések esetén a közjogi személy köteles a havi épületadó kifizetését begyűjteni és azt a következő hónap 25. napjáig fizetni a megfelelő személyeknek. III. Fejezet Terep adó és földhasználati díj 11. cikk (463) - Általános szabályok (1) Bármely személy, aki földtulajdonnal rendelkezik Romániában, évente köteles földadó fizetésére, kivéve, ha jelen szakasz másként rendelkezik. (2) Az állami vagy helyi közintézmények tulajdonában lévő, más jogi személyek számára bérbe adott, koncessziós vagy más módon használatba adott földek esetében földhasználati díjat kell fizetni, amelyet a bérlő, koncesszionáló, kezelésre jogosult vagy használó személyek fizetnek. (3) Az (1) bekezdésben szereplő földadó és a (2) bekezdésben szereplő földhasználati díjat a földtulajdonos helyi költségvetésére kell fizetni, a föld fekvésének helyétől függően. (4) A földterületek esetében, amelyek koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződés hatálya alá tartoznak, és amelyek több mint egy hónapos időszakokra vonatkoznak, a földadó az adott koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati joggal rendelkező hónapok számához arányosan kerül megállapításra. A kevesebb mint egy hónapos időszakok esetén az adó a hónapban eltelt napok számához arányosan kerül kiszámításra. (4.1) A földterületek esetében, amelyek koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződés hatálya alá tartoznak, és amelyek kevesebb mint egy hónapos időszakokra vonatkoznak, a földadó az adott szerződésben előírt napok vagy órák számához arányosan kerül megfizetésre. (5) Azokban az időszakokban, amikor egy földre földadót kell fizetni, nem kell helyi adót fizetni. (5.1) Abban az esetben, amikor egy állami vagy közigazgatási egység tulajdonában lévő földterületre földadót kell fizetni, és egy adott év során olyan helyzetek merülnek fel, amelyek földadó fizetését vonják maguk után, a különbözetet, amely a földadóra vonatkozik, kompenzálni kell vagy vissza kell téríteni a következő adóévi befizetésekből. (6) Ha egy földterületet két vagy több személy közösen birtokol, akkor minden tulajdonos az általa birtokolt földterületre vonatkozó adót fizet. Ha nem lehet meghatározni a közös tulajdonosok egyes részeit, akkor minden közös tulajdonos egyenlő részt fizet az adott földadó összegéből. Art. 12. (464) - Mentességek

Pagina 15

(1) Nem kell földadó/taxát fizetni a következő esetekben: a) Az állam vagy a közigazgatási egységek tulajdonában lévő földterületek, kivéve azokat a területeket, amelyek gazdasági vagy szabadidős tevékenységekhez használatosak; b) Az állam magántulajdonában lévő földterületek, amelyek koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződéssel kerülnek közintézményekhez, amelyek az állami költségvetésből finanszírozottak és saját tevékenységükre használják őket; c) A törvény szerint alapított alapítványok földterületei, amelyek célja a nemzeti kulturális intézmények fenntartása, fejlesztése és támogatása, valamint humanitárius, szociális és kulturális célú tevékenységek végzése; d) A hivatalosan elismert vallási közösségek és vallási egyesületek, valamint ezek helyi szervezeteinek földterületei, kivéve azokat a területeket, amelyeket gazdasági tevékenységekhez használnak; e) A temetők és krematóriumok földterületei; f) Az állami, vallásos vagy magán iskolák, amelyek ideiglenesen működési engedéllyel rendelkeznek vagy akkreditáltak, földterületei, kivéve azokat, amelyeket gazdasági tevékenységekhez használnak, amelyek más bevételt generálnak, mint a tandíjak, az óvodai, iskolai vagy egyetemi étkezés és szállás biztosítása, valamint a gyermekintézmények épületei, amelyek a 263/2007. számú törvény szerint működnek; g) Az állami egészségügyi intézmények földterületei, kivéve azokat a területeket, amelyek gazdasági tevékenységekhez használatosak; h) A vízgazdálkodási rendszerekhez, hajózási területekhez, kikötői infrastruktúrához, hajózható csatornákhoz, beleértve a zsilipet és a szivattyúállomásokat, valamint a mezőgazdasági fejlesztésekhez kapcsolódó területek, a földhasználati kategóriák meghatározása alapján, a földhivatalok és ingatlan-nyilvántartási hivatalok szakvéleménye szerint; i) Az árvízvédelemhez, vízgazdálkodáshoz, hidrometeorológiai tevékenységekhez használt földek, az ivóvíz- és egyéb vízforrások kihasználásához szükséges területek, védett területek, valamint az alatti ásványi nyersanyagok kitermeléséhez használt területek, helyi önkormányzati határozat alapján, ha azok nem befolyásolják a földterület használatát; j) A helyreállítandó vagy szennyezett területek, amelyeket a rehabilitációs folyamat során kell kezelni; k) Azok a területek, amelyek természetüknél fogva, nem pedig rendeltetésük szerint, nem alkalmasak mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységekre; l) Az autópályák, európai utak, nemzeti utak, főutak, amelyeket a Román Nemzeti Autópálya és Országutak Társasága kezel, valamint a biztonsági zónák és a repülőterek környéke;

Pagina 16

m) A vasúti infrastruktúrákhoz kapcsolódó területek, beleértve a metróvonalakat is; n) Az ipari parkokban, tudományos és technológiai parkokban, valamint üzleti inkubátorokban található területek, az állami támogatásról szóló törvények figyelembevételével; o) A védelmi szektorhoz tartozó termelési kapacitásokhoz kapcsolódó földterületek, az állami támogatásról szóló törvények betartásával; p) Az Akadémia Română és annak alapítványai, amelyek az Akadémia Română alapítójaként működnek, földterületei, kivéve, ha gazdasági tevékenységhez használják őket; q) A Képzésügyi és Tudományos Kutatási Minisztérium vagy a Fiatalok és Sport Minisztériuma által felügyelt intézmények földterületei, kivéve azokat a területeket, amelyeket gazdasági tevékenységekhez használnak; r) A háborús veteránok, háborús özvegyek és nem újraházasodott háborús özvegyek tulajdonában lévő földterületek; s) A házhelyek, amelyek a 118/1990. számú törvény szerint, valamint a 105/1999. számú kormányrendelet és annak módosított változata alapján, a hátrányos helyzetű személyek vagy az I. fokú rokkantsággal rendelkező személyek tulajdonában vagy közös tulajdonában vannak; t) A házhelyek, amelyek súlyos vagy súlyosbodó fogyatékossággal élő személyek vagy I. fokú rokkantsággal rendelkező személyek tulajdonában vagy közös tulajdonában vannak, valamint azoké, akik ezeknek a személyeknek törvényes képviselői, ha a gondozottak súlyos fogyatékossággal vagy I. fokú rokkantsággal élnek; u) A 82/2006. számú kormányrendelet a), c)-e) pontjaiban meghatározott személyek tulajdonában vagy közös tulajdonában lévő földterületek. v) a földterületek, amelyek apostille és felülhitelesítési szolgáltatásra, az irattárak tárolására és kezelésére, valamint a Nemzeti Közjegyzői Nyilvántartáskezelő Központ működésére vannak kijelölve; w) az erdőterületek, kivéve a közterületeket, amelyekhez nem szabályozzák a fatermesztési folyamatot, az igazoltak, valamint azok, amelyek faállománya legfeljebb 20 éves; x) a szociális vállalkozások által birtokolt vagy használt földterületek; y) azok a földterületek, amelyek a romániai nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok által alapított közhasznú szervezetek tulajdonában vannak, valamint azok, amelyeket ezek a szervezetek bérbe, koncesszióba kaptak vagy kezelésbe/kivételes használatra vettek egy intézménytől vagy hatóságtól, kivéve azokat, amelyeket gazdasági tevékenységhez használnak; z) az épített felületek, amelyek a történelmi műemlékek, építészeti vagy régészeti szempontból védett épületekhez tartoznak, az 456. cikkely (1) bekezdésének x) pontja szerint, függetlenül a tulajdonos vagy a kezelő jogától, kivéve azokat, amelyek gazdasági tevékenységre vannak használva.

Pagina 17

(2) A Sâncraiu Helyi Tanács döntése alapján a következő ingatlanadók/területadók mentességét biztosítja: a) a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek és szociális vállalkozások által használt területek; b) nonprofit szervezetek által kizárólag non-profit tevékenységekhez használt területek; c) a civil és jótékonysági szervezetek által kizárólag non-profit tevékenységekhez használt területek; d) a természeti katasztrófák által sújtott területek, legfeljebb 5 évig; e) a nem épített területek, amelyek műemlékvédelmi státusszal rendelkeznek; f) a nem épített területek, amelyek műemléki és védett státusszal rendelkeznek; g) a természeti katasztrófák által érintett területek, legfeljebb 5 évig, kezdve annak az évnek január 1-jétől, amikor az esemény történt. (3) Az ingatlanadó/területadó mentesség vagy csökkentése, a (2) bekezdésnek megfelelően, abban az évben lép érvénybe, amelyben az illetékes dokumentumokat benyújtják. (4) Az ingatlanadó/területadó csökkentése a fizikai és jogi személyek által turistikai szolgáltatások nyújtására használt földek esetében, amelyek szezonális jellegűek és évente legfeljebb 6 hónapig működnek, 50%-kal történik. Ez a csökkentés a következő adóévben kerül alkalmazásra. (5) A (1) bekezdés r), s) és t) pontjaiban szereplő mentességek esetén: a) A mentesség teljes mértékben érvényes azoknál a területeknél, amelyek a r) pontban említett személyek tulajdonában vannak, házastárssal közösen. Amennyiben a terület egy része harmadik fél tulajdonában van, a mentesség nem vonatkozik arra a részre. b) A mentesség érvényes az olyan földterületre, amely a s) és t) pontokban említett személyek tulajdonában van, házastárssal közösen. Amennyiben a terület egy része harmadik fél tulajdonában van, a mentesség nem vonatkozik arra a részre. (6) A területadó/ingatlanadó mentessége, a (1) bekezdés t) pontja szerint, az illetékes dokumentumok benyújtását követően a következő hónap 1. napjától alkalmazható. (7) A (6) bekezdés előírásai alól kivételt képeznek a különböző mértékű, időszakosan vagy hosszú távon mozgásképtelen, ideiglenes fogyatékos személyek, akik rendelkeznek felülvizsgálható fogyatékossági igazolással, és akik jogosultak az új igazolás kiállításának dátumától kezdődően, feltéve, hogy a tanúsítvány érvényes és 45 napon belül be van nyújtva az illetékes hatósághoz. 13. cikk - A területadó/ingatlanadó számítása (1) A területadó/ingatlanadó a terület nagysága, a település rangja, a zóna és a földhasználat kategóriája figyelembevételével kerül meghatározásra, a helyi tanács besorolásai alapján. (2) Amennyiben egy terület belterületen található, és az agrárnyilvántartásban építkezés céljára van bejegyezve, a területadó az alábbi táblázatban szereplő értékek szerint kerül meghatározásra, ahol az értékeket hektáronként, leiban (lei/ha) kell alkalmazni: Zóna rangja A területadó mértéke, települési rang szerint (lei/ha) a településen

Pagina 18

0 I II III IV V A 8282-20706 6878-17194 6042-15106 5236-13090 785-1974 628-1570 B 6878-17194 5199-12998 4215-10538 3558-8894 569-1422 427-1068 C 5199-12998 3558-8894 2668-6670 1690-4226 427-1068 284-710 D 3558-8894 1690-4226 1410-3526 984-2439 278-696 142-356 A települések rangja: Sâncraiu - IV. rang, Alunișu, Brăișoru, Domoșu, Horlacea - V. rang. A zónát minden település számára azonosnak tekintik, és A zóna lesz alkalmazva. Sâncraiu esetében a területadó 1.326,64 lei/ha, míg Alunișu, Brăișoru, Domoșu, Horlacea esetében 1073,24 lei/ha. (3) Amennyiben egy terület belterületen található, és nem építkezés céljára van bejegyezve az agrárnyilvántartásban, a területadó az alábbi táblázat szerint kerül meghatározásra és az eredmény szorzódik a megfelelő korrekciós együtthatóval. (4) A földadó/költség meghatározása érdekében a (3) bekezdés szerint az alábbi táblázatban szereplő összegeket kell alkalmazni, amelyek hektáronkénti értékek: Nr. crt. Zóna használati kategória A B C D 1 Művelés alá vont föld 41,72 31,30 28,30 22,33 2 Legelő 31,30 28,30 22,33 19,36 3 Rét 31,30 28,30 22,33 19,36 4 Szőlő 68,56 52,18 41,73 28,30 5 Gyümölcsös 79,00 68,57 52,18 41,73 6 Erdő vagy más erdős növényzetű terület 41,73 31,30 28,30 22,33 7 Teren Vízfelületape 22,36 19,36 11,92 0 8 Út és vasút 0 0 0 0 9 Terméketlen föld 0 0 0 0 (5) A (4) bekezdésben meghatározott összeget szorozni kell a következő táblázatban szereplő korrekciós szorzóval: Helyi rang Korrekciós szorzó 0 8,00 I 5,00 II 4,00

Pagina 19

III 3,00 IV 1,10 V 1,00 (6) A (3)-(5) bekezdés eltéréseként, jogi személyek esetében, ha a föld belterületen található, és más használati kategóriába tartozik, mint az építkezéshez használt terület, akkor az adó/költség a (7) bekezdés szerint kerül kiszámításra, ha együttesen teljesülnek a következő feltételek: a) a tevékenységi körükben szerepel a mezőgazdaság; b) az adott évre vonatkozóan könyvelésükben bevételt és kiadást tartanak nyilván a mezőgazdasági tevékenységből. (7) Ha a föld külterületen található, akkor az adó/költség meghatározása az alábbi táblázatban szereplő összeggel történik, amelyet a megfelelő korrekciós szorzóval kell megszorozni a 457. cikk (6) bekezdése szerint: Nr. Meghatározott Használati kategória crt. összeg 1 Építkezési terület 46,19 2 Művelés alá vont föld 74,53 3 Legelő 41,72 4 Rét 41,72 5 Szőlő, amely más, mint az 5.1. számú 81,97 5.1 Szőlő, amely még nem hozott termést 0 6 Gyümölcsös, amely más, mint a 6.1. számú 83,47 6.1 Gyümölcsös, amely még nem hozott termést 0 7 Erdő vagy más erdős növényzetű terület, kivéve a 7.1. 23,84 számút 7.1 Erdő, amely legfeljebb 20 éves, vagy védelmi szerepű erdő 0 8 8,45 Vízfelület, amely nem halgazdálkodási célra van fenntartva 8.1 Vízfelület, amely halgazdálkodási célra van fenntartva 50,67 9 Út és vasút 0 10 Terméketlen föld 0 (7.1) Az olyan vallási felekezetekhez tartozó földek esetén, amelyek hivatalosan elismertek Romániában, és a vallási közösségekhez tartozó helyi szervezeteké, kivéve azokat a területeket, amelyeket gazdasági tevékenység céljára használnak, az adóval terhelt érték meghatározása azonos módon történik, mint a terméketlen földeknél. (8) Az ingatlanok és földek regisztrációja az agrárnyilvántartásban, a tulajdonos adatainak és az esetleges használati kategóriák módosítása csak dokumentumok

Pagina 20

benyújtása alapján történhet, amelyeket a háztartás vezetője, vagy annak hiányában, a háztartás egy felnőtt tagja aláírva kell benyújtania. A regisztrálási eljárás és a dokumentumkategóriák módszertani előírásokat foglalnak magukban. (9) Az adó mértékét a (7) bekezdés szerint kell meghatározni, a táblázatban szereplő összegek alapján, minden egyes területkategóriára. 14. cikk (466) - Földadó és földadó kötelezettség deklarálása (1) A földadó egész évre szóló kötelezettség, amely a 31. decemberi állapot szerint, az ingatlan tulajdonosa által fizetendő, az előző adóév december 31-én. (2) Amennyiben egy területet az év során szereznek meg, annak tulajdonosának kötelessége új adóbevallást benyújtani az illetékes helyi adóhatóságnál, ahol a terület található, legfeljebb 30 napon belül a megszerzés dátumától, és az ingatlanadó megfizetése a következő év január 1-jétől válik esedékessé. (3) Amennyiben egy ingatlan tulajdonjoga az adóéven belül kerül átruházásra, az adót a tulajdonjogot az előző év december 31-én birtokló személy köteles megfizetni. (4) Ha a terület besorolása a település rangja és övezete alapján az év során változik, vagy olyan esemény történik, amely az ingatlanadó mértékének változását eredményezi, az adó a következő év január 1-jétől az új helyzet alapján kerül kiszámításra. (5) Ha a terület használati kategóriája módosul, a tulajdonosnak új adóbevallást kell benyújtania az illetékes helyi adóhatósághoz a módosítás időpontjától számított legfeljebb 30 napon belül, és az új besorolás alapján esedékes ingatlanadó a következő év január 1-jétől. (6) Ha a terület és az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok, valamint a tényleges helyzet között eltérés van, a valós adatokat kell figyelembe venni az adóterhelés meghatározásakor, a megfelelő földmérési munkálatok igazolásaként. Az ilyen földmérési adatoknak szerepelniük kell az ingatlan-nyilvántartásban és az ingatlannyilvántartási könyvben, és az ingatlanadó az új helyzet szerint kerül kiszámításra a következő év január 1-jétől, amint a földmérési munka nyilvántartásba kerül. (7) Ha a terület pénzügyi lízing szerződés tárgyát képezi, az alábbi szabályok alkalmazandók az egész időszakra: a) az ingatlanadó a lízingbevevőt terheli, a lízingszerződés megkötését követő január 1-jétől; b) ha a lízingszerződés más módon szűnik meg, mint a lejárattal, az ingatlanadó a lízingbeadó felelőssége, a lízingelt terület visszaadásától kezdődően a következő év január 1-jétől; c) mind a lízingbeadó, mind a lízingbevevő köteles 30 napon belül adóbevallást benyújtani az illetékes adóhatóságnál, mellékelve a szerződés megszüntetését igazoló dokumentumokat. (8) A földterületek esetében, amelyekre földhasználati adót kell fizetni, a következő szabályok vonatkoznak, ha ezek koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződések tárgyai egy hónapot meghaladó időtartamra: a jogosult fél köteles a helyi adóhatóságnál a szerződés hatálybalépése után legfeljebb a következő hónap 25-ig bejelentést tenni.

Pagina 21

(9) A földterületek esetében, amelyekre földhasználati adót kell fizetni, ha a koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződések egy hónapot meg nem haladó időszakra vonatkoznak, az adott jogot átadó közjogi személy köteles legkésőbb a szerződés hatálybalépése hónapjának 25-ig bejelentést tenni az illetékes helyi adóhatóságnál, mellékelve a szerződések összesített listáját. (9.1) A földterületek esetében, amelyekre földhasználati adót kell fizetni, a koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződések vonatkozásában, amelyek egy évet meghaladó időtartamra szólnak, a jogosult fél köteles 30 napon belül bejelentést tenni az illetékes helyi adóhatóságnál, és az ingatlanadót a következő év január 1-jétől kell megfizetni. (10) Ha olyan helyzet áll elő, amely módosítja az esedékes ingatlanadó mértékét, az adót fizető fél köteles bejelentést tenni az illetékes helyi adóhatóságnál legkésőbb a következő hónap 25-ig. (11) Az ingatlanok adózási célú bejelentése nem függ a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzéstől. (12) Az adóbevallás benyújtása kötelező azok számára is, akik mentesülnek vagy kedvezményt kapnak az ingatlanadó vagy -használati díj fizetése alól. 15. cikk (467) - Az ingatlanadó és -használati díj fizetése (1) Az ingatlanadó évi két egyenlő részletben, június 30-ig és szeptember 30-ig fizetendő. (2) Az ingatlanadó előre történő kifizetése esetén, ha a teljes évi adó fizetése megtörténik március 31-ig, legfeljebb 10%-os kedvezmény adható, amit a helyi tanács határoz meg. Bukarestben ezt a feladatot a Bukaresti Fővárosi Tanács látja el. (3) Az ingatlanadó, amelyet a helyi önkormányzatnak kell megfizetni, ha a fizetendő összeg nem haladja meg az 50 lejt, a teljes adó az első esedékes határidő előtt fizetendő. (4) Ha a magánszemély tulajdonában több terület is található ugyanazon közigazgatási egységen belül, a (2) és (3) bekezdés az összesített ingatlanadó vonatkozásában értendő. (4.1) Ha a koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződés több mint egy évre szól, az ingatlanadó évente két egyenlő részletben, március 31-ig és szeptember 30-ig fizetendő. (5) Ha a koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződés több mint egy hónapra szól, az ingatlanadó havi rendszerességgel, legkésőbb a következő hónap 25ig fizetendő a jogosult fél által. (6) Ha a szerződés időtartama kevesebb, mint egy hónap, a közjogi személy, aki az ingatlan jogát átadja, köteles az ingatlanadó összegét a jogosult fél nevében beszedni.

Pagina 22

a bérbeadóktól, bérlőktől, a használati vagy üzemeltetési joggal rendelkező személyektől, és havonta fizetendő, legkésőbb a következő hónap 25. napjáig, a szerződés érvényességi ideje alatt minden hónapra vonatkozóan Fejezet IV Járművekre vonatkozó adó 16. cikk (468) - Általános szabályok (1) Bármely személy, aki tulajdonában lévő járművet kell nyilvántartásba venni/engedélyezni Romániában, éves adót köteles fizetni az adott jármű után, kivéve, ha a jelen fejezetben másképp rendelkeznek. (2) A jármű adója a jármű romániai nyilvántartásba vagy engedélyezésére vonatkozó időszakra esedékes. (3) A járműre vonatkozó adót a személy lakóhelye, székhelye vagy munkavégzési helye szerint illetékes helyi költségvetéshez kell befizetni. (4) Ha a jármű pénzügyi lízing szerződés tárgyát képezi, akkor a lízingbe vevő köteles fizetni a járműre vonatkozó adót az egész lízingszerződés időtartamára. 17. cikk (469) - Adómentességek (1) Nem kell adót fizetni a járművekre a következő esetekben: a) A háborús veteránok, háborús özvegyek, vagy a háborús veteránok özvegyének egyetlen járműre, választásuk szerint; b) Súlyos vagy fokozottan súlyos fogyatékossággal élő személyek vagy I. fokú rokkantsági kategóriába sorolt személyek, valamint azok, akik ilyen személyeket gondoznak és felügyelnek, egyetlen járműre, választásuk szerint; c) Az 1. és 5. cikkelyben meghatározott személyek, vagy az 1. cikkelyben szereplő személyek, egyetlen járműre, választásuk szerint; d) A 341/2004. sz. törvény 3. cikkely (1) bekezdés b) pontja és 4. cikkely (1) bekezdése alá tartozó személyek, egyetlen járműre, választásuk szerint; e) A Duna-Delta területén élő személyek által használt, utasokat szállító hajók, csónakok, és vízi járművek; f) A közintézmények által használt járművek; g) A jogi személyek által használt járművek, amelyek közszolgáltatásokat végeznek városi vagy elővárosi közlekedésben, beleértve a helyi közlekedésen kívüli járatokat is, ha a közlekedési tarifa közszolgáltatásként van meghatározva; h) Történelmi járművek, amelyeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyilvántartanak; i) Az állandó pásztorkodás céljából a méhcsaládok szállítására használatos, a Romániai Autónyilvántartó által jóváhagyott járművek; j) Kizárólag sürgősségi beavatkozásokra használt járművek; k) Az Oktatási és Tudományos Minisztérium, illetve a Fiatalok és Sportok Minisztériuma alatt működő intézmények járművei; l) Azok a járművek, amelyek alapítványok tulajdonában vannak, amelyek törvényes alapítványként kultúra, szociális ügyek vagy kulturális segítségnyújtás céljából működnek;

Pagina 23

m) A járművek, amelyek olyan szervezetek tulajdonában vannak, amelyek ingyenes szociális szolgáltatásokat nyújtanak intézményekben, ahol szállást, szociális és egészségügyi ellátást, segítséget, gondozást, rehabilitációt és társadalmi reintegrációt biztosítanak a gyermekek, családok, fogyatékos személyek, idősek és más nehéz helyzetben lévő személyek számára, a törvények szerint; n) Elektromos meghajtású járművek; o) Használt járművek, amelyeket árukészletként regisztráltak, és nem a saját használatra használják, például autókereskedők vagy lízingcégek; p) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok által birtokolt járművek. (2) A járműadó 50%-kal csökken a következő településeken élő természetes személyek számára: a) A 323/1996. számú Kormányrendelet alapján a Nyugat-Alpokalja gazdasági és szociális fejlődésének támogatására vonatkozó speciális program; b) A 395/1996. számú Kormányrendelet alapján Tulcea megye és a Duna-Delta Bioszféra Rezervátum gazdasági és szociális fejlődésének támogatására vonatkozó speciális program. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban említett adómentességet teljes mértékben meg kell adni egyetlen járműre, választásuk szerint, azoknak a személyeknek, akik a tulajdonosok és házastársukkal közösen birtokolják a járművet. Ha a jármű tulajdonjogának egy része harmadik félhez tartozik, a mentesség nem vonatkozik arra a tulajdonrésre. (5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban előírt mentesség teljes mértékben egyetlen közlekedési eszközre vonatkozik, a személyek választása szerint, akik ezen pontokban szereplő tulajdonosok, és közösen birtokolják a házastársukkal. Ha a közlekedési eszköz tulajdonjogának egy része harmadik személyekhez tartozik, akkor a mentességet nem alkalmazzák a harmadik személyek által birtokolt tulajdonrészekre. (6) A közlekedési eszközök adómentessége, amely az (1) bekezdés b) pontja szerint van megállapítva, a következő hónap 1. napjától érvényes, miután az érintett személy benyújtja a szükséges igazoló dokumentumokat. (7) A (6) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, az (1) bekezdés b) pontja szerint a közlekedési eszközök adómentessége a tartós fogyatékossággal élő személyek számára, akik rendelkeznek felülvizsgálható fogyatékossági igazolvánnyal, a fogyatékossági igazolvány újabb kiállításának napjától érvényes, feltéve, hogy az folyamatos érvényességgel rendelkezik, és a helyi adóhatósághoz 45 napon belül benyújtásra kerül. 18. cikk (470) - Az adó kiszámítása (1) A közlekedési eszközök adója a közlekedési eszköz típusától függően kerül kiszámításra, a jelen fejezetben foglaltak szerint.

Pagina 24

(2) Az alábbi járművekre vonatkozóan a közlekedési eszközök adója a hengerűrtartalom alapján kerül kiszámításra, úgy, hogy minden 200 cm3-es csoportot vagy annak egy részét megszorozzák a következő táblázatban szereplő összeggel: Lei/200 cm3 Nr. crt. Közlekedési eszközök mechanikai hajtással vagy annak részlete I. Regisztrált járművek (lei/200 cm3 vagy annak részlete) 1 Motorkerékpárok, robogók, triciklik, négykerekűek és 11,91 személyautók, hengerűrtartalom legfeljebb 1.600 cm3 2 Motorkerékpárok, triciklik és négykerekűek, hengerűrtartalom 13,41 meghaladja az 1.600 cm3-ot 3 Személyautók, hengerűrtartalom 1.601 cm3 és 2.000 cm3 26,81 között 4 Személyautók, hengerűrtartalom 2.001 cm3 és 2.600 cm3 107,31 között 5 Személyautók, hengerűrtartalom 2.601 cm3 és 3.000 cm3 214,64 között 6 Személyautók, hengerűrtartalom meghaladja a 3.001 cm3-ot 432,27 7 Autóbuszok, autóbuszok, minibuszok 35,77 8 Egyéb mechanikai hajtású járművek legfeljebb 12 tonna 44,71 összes engedélyezett össztömeggel 9 Regisztrált traktorok 26,81 II. Regisztrált járművek 1 Hengerűrtartalom alapján lei/200 cm3 1.1 Regisztrált járművek hengerűrtartalom < 4.800 cm3 2,97 1.2 Regisztrált járművek hengerűrtartalom > 4.800 cm3 5,94 2 Járművek, amelyeknél a hengerűrtartalom nincs feltüntetve 74,53 lei/év (3) A hibrid közlekedési eszközök esetében az adó minimum 50%-kal csökken a helyi tanács határozata alapján. (4) Egy oldalhajtású közlekedési eszköz esetén az adó 50%-a a motorkerékpárokra vonatkozó adó összegének. (5) A teherjárművek esetében, amelyek összes engedélyezett tömege legalább 12 tonna, a közlekedési eszköz adója a következő táblázat szerint kerül megállapításra: Tengelyek száma és maximális Adó (lei/év)

Pagina 25

engedélyezett összes terhelés Motoros tengelyek Más pneumatikus felfüggesztési felfüggesztéssel rendszerek vagy annak motoros megfelelő tengelyekhez rendszerek I Két tengely 1 Legalább 12 tonna, de kevesebb 0 154,23 mint 13 tonna 2 Legalább 13 tonna, de kevesebb 154,23 427,88 mint 14 tonna 3 Legalább 14 tonna, de kevesebb 427,88 602,01 mint 15 tonna 4 Legalább 15 tonna, de kevesebb 602,01 1.363,23 mint 18 tonna 5 Legalább 18 tonna 602,01 1.363,23 II Három tengely 1 Legalább 15 tonna, de 154,23 268,67 kevesebb mint 17 tonna 2 Legalább 17 tonna, de 268,67 552,26 kevesebb mint 19 tonna 3 Legalább 19 tonna, de 552,26 716,44 kevesebb mint 21 tonna 4 Legalább 21 tonna, de 716,44 1.104,52 kevesebb mint 23 tonna 5 Legalább 23 tonna, de 1.104,52 1.716,48 kevesebb mint 25 tonna 6 Legalább 25 tonna, de 1.104,52 1.716,48 kevesebb mint 26 tonna 7 Legalább 26 tonna 1.104,52 1.716,48 III Négy tengely 1 Legalább 23 tonna, de 716,44 726,39 kevesebb mint 25 tonna 2 Legalább 25 tonna, de 726,39 1.134,37 kevesebb mint 27 tonna 3 Legalább 27 tonna, de 1.134,37 1.801,06 kevesebb mint 29 tonna 4 Legalább 29 tonna, de 1.801,06 2.671,74 kevesebb mint 31 tonna 5 Legalább 31 tonna, de kevesebb 1.801,06 2.671,74 mint 32 tonna 6 Legalább 32 tonna 1.801,06 2.671,74

Pagina 26

(6) Járműkombináció, vontatott jármű vagy rakományt szállító autóbusz esetén, ahol a maximálisan engedélyezett összes terhelés legalább 12 tonna, az adó az alábbi táblázat szerint fizetendő: Adó (lei/év) Motoros tengelyek Más Tengelyek száma és maximális pneumatikus felfüggesztési engedélyezett összes terhelés felfüggesztéssel rendszerek vagy annak motoros megfelelő tengelyekhez rendszerek I 2 + 1 tengely 1 Legalább 12 tonna, de 0 0 kevesebb mint 14 tonna 2 Legalább 14 tonna, de 0 0 kevesebb mint 16 tonna 3 Legalább 16 tonna, de 0 69,65 kevesebb mint 18 tonna 4 Legalább 18 tonna, de 69,65 159,21 kevesebb mint 20 tonna 5 Legalább 20 tonna, de 159,21 373,15 kevesebb mint 22 tonna 6 Legalább 22 tonna, de 373,15 482,60 kevesebb mint 23 tonna 7 Legalább 23 tonna, de 482,60 870,68 kevesebb mint 25 tonna 8 Legalább 25 tonna, de 870,68 1.527,42 kevesebb mint 28 tonna 9 Legalább 28 tonna 870,68 1.527,42 II 2 + 2 tengely 1 Legalább 23 tonna, de 149,26 348,27 kevesebb mint 25 tonna 2 Legalább 25 tonna, de 348,27 572,16 kevesebb mint 26 tonna 3 Legalább 26 tonna, de 572,16 840,83 kevesebb mint 28 tonna 4 Legalább 28 tonna, de 840.83 1.014,96 kevesebb mint 29 tonna 5 Legalább 29 tonna, de 1.014,96 1.666,73 kevesebb mint 31 tonna 6 Legalább 31 tonna, de 1.666,73 2.313,51 kevesebb mint 33 tonna 7 Legalább 33 tonna, de 2.313,51 3.512,56 kevesebb mint 36 tonna 8 Legalább 36 tonna, de 2.313,51 3.512,56 kevesebb mint 38 tonna

Pagina 27

9 Legalább 38 tonna 2.313,51 3.512,56 III 2 + 3 tengely 1 Legalább 36 tonna, de 1.840,86 2.562,28 kevesebb mint 38 tonna 2 Legalább 38 tonna, de 2.562,28 3.482,71 kevesebb mint 40 tonna 3 Legalább 40 tonna 2.562,28 3.482,71 IV 3 + 2 tengely 1 Legalább 36 tonna, de 1.626,92 2.258,79 kevesebb mint 38 tonna 2 Legalább 38 tonna, de 2.258,79 3.124,49 kevesebb mint 40 tonna 3 Legalább 40 tonna, de 3.124,49 4.622,05 kevesebb mint 44 tonna 4 Legalább 44 tonna 3.124,49 4.622,05 V 3 + 3 tengely 1 Legalább 36 tonna, de 925,41 1.119,44 kevesebb mint 38 tonna 2 Legalább 38 tonna, de 1.119,44 1.671,70 kevesebb mint 40 tonna 3 Legalább 40 tonna, de 1.671,70 2.661,79 kevesebb mint 44 tonna 4 Legalább 44 tonna 1.671,10 2.661,79 (7) Ha egy pótkocsi, félpótkocsi vagy lakóautó, amely nem része a fent említett járműkombinációnak, az adó az alábbi táblázat szerint fizetendő: Adó Maximálisan engedélyezett összes terhelés - lei - a. Legfeljebb 1 tonna, beleértve 13,41 b. Több mint 1 tonna, de nem több mint 3 50,67 tonna c. Több mint 3 tonna, de nem több mint 5 77,49 tonna d. Több mint 5 tonna 95,39 (8) A vízi járművekre vonatkozóan az adó a következő táblázatban szereplő összeggel egyenlő: Adó Vizi jármű - lei/év - 1. Evezős csónakok, motor nélküli hajók, halászati és 31,30 személyes használatra 2. Motor nélküli hajók, egyéb célokra 83,47

Pagina 28

3. Motoros hajók 313,03 4. Sport- és rekreációs hajók 1.671,39 5. Jet-ski 313,03 6. Tolók és vontatók: X a) legfeljebb 500 LE, beleértve 834,93 b) több mint 500 LE, de legfeljebb 2000 LE 1.357,73 c) több mint 2000 LE, de legfeljebb 4000 LE 2083,90 d) több mint 4000 LE 3.334,54 7. Úszó bárkák, uszályok és folyami hajók: X a) legfeljebb 1500 tonna kapacitás 271,29 b) több mint 1500 tonna, de legfeljebb 3000 tonna 417,37 c) több mint 3000 tonna kapacitás 589,78 (9) A jelen cikk értelmében a közlekedési eszköz hengerűrtartalmát vagy maximálisan engedélyezett teljes tömegét a közlekedési eszköz személyazonosító okmányában, a vásárlási számlán vagy egyéb hasonló dokumentumban kell meghatározni. 19. Cikk (471) - A közlekedési eszközök adóbevallása és fizetése (1) A közlekedési eszközhöz kapcsolódó adó teljes évi kötelezettségként esedékes annak a személynek, aki az adott jármű tulajdonosa, amelyet a tárgyévet megelőző év december 31-én Romániában regisztráltak vagy bejegyeztek. (2) Ha valaki közlekedési eszközt szerez, a tulajdonosnak kötelessége 30 napon belül bevallást benyújtani a helyi adóhatósághoz, amelynek hatáskörébe tartozik a lakóhelye, székhelye vagy munkahelye, és az adót a közlekedési eszköz nyilvántartásba vételét vagy regisztrálását követő év január 1-jétől kell fizetni. (3) Ha a közlekedési eszközt nem Romániában szerezték be, a tulajdonosnak 30 napon belül kell bevallást benyújtania a helyi adóhatósághoz, amelynek hatáskörébe tartozik a lakóhelye, székhelye vagy munkahelye, miután a Romániai Gépjárműnyilvántartó Hivatal kiadta a jármű személyazonosító okmányát (CIV), és az adó fizetése az eszköz romániai regisztrálását követő év január 1-jétől esedékes. (4) Ha a közlekedési eszközt kivonják a forgalomból, a tulajdonosnak kötelessége 30 napon belül bevallást benyújtani a helyi adóhatósághoz, amelynek hatáskörébe tartozik a lakóhelye, székhelye vagy munkahelye, és az adó a következő év január 1jétől már nem esedékes. (5) Minden olyan esetben, amikor a közlekedési eszközhöz kapcsolódó adót módosítani kell, például a lakóhely, székhely vagy munkahely megváltozása miatt, a tulajdonosnak kötelessége 30 napon belül bevallást benyújtani a helyi adóhatósághoz, amelynek hatáskörébe tartozik az új lakóhelye/székhelye/munkahelye, és az adót az új körülmények figyelembevételével a következő év január 1-jétől kell fizetni. (6) Ha a közlekedési eszköz pénzügyi lízing keretében van, az alábbi szabályok alkalmazandók: a) a közlekedési eszközhöz kapcsolódó adót a bérlőnek kell fizetni a lízingszerződés

Pagina 29

lezárult év január 1-jétől kezdődően, egészen a lízingszerződés befejezéséig; b) a bérlő köteles 30 napon belül bevallást benyújtani a helyi adóhatósághoz, amelynek hatáskörébe tartozik a közlekedési eszköz nyilvántartása, a jármű birtokba vétele után; c) a lízingszerződés megszűnésekor mind a bérlőnek, mind a lízingbe adónak be kell nyújtania a bevallást a helyi önkormányzathoz 30 napon belül a birtokba vételt igazoló dokumentumokkal együtt. (7) A bevallás benyújtása kötelező azok számára is, akik mentesítést vagy kedvezményeket élveznek a közlekedési eszközhöz kapcsolódó adó alól. (8) Azoknak a gazdasági szereplőknek, autókereskedőknek vagy lízingcégeknek, akik közlekedési eszközöket tartanak készletükben, amelyek romániai magánszemélyek nevén vannak nyilvántartva, kötelességük eltávolítani azokat a romániai Nyilvántartó Hatóság (DRPCIV) nyilvántartásából, amelyeken az előző tulajdonosok nevét viselik. 20. Cikk (472) - Az adó megfizetése (1) A közlekedési eszközhöz kapcsolódó adót évente kell megfizetni, két egyenlő részletben, június 30-ig és szeptember 30-ig bezárólag. (2) Ha a közlekedési eszközhöz kapcsolódó adót előre megfizetik a teljes évre, a fizetőnek 10%-os kedvezményt biztosítanak június 30-ig bezárólag. (3) A közlekedési eszközhöz kapcsolódó éves adó, amelyet a helyi költségvetéshez kell fizetni, ha az adó összege legfeljebb 50 lej, akkor az első fizetési határidőig teljes egészében meg kell fizetni. Ha több közlekedési eszközt birtokol a tulajdonos, akkor a 50 lejes határ a járművek összesített adóját jelenti. V. Fejezet A tanúsítványok, engedélyek és hatósági igazolások kiadásának díja 21. Cikk (473) - Általános szabályok Bármely személy, aki tanúsítványt, engedélyt vagy igazolást kíván beszerezni az ezen fejezetben meghatározottak szerint, díjat köteles fizetni az illetékes helyi közigazgatási hatóságnál, mielőtt kiadják a szükséges tanúsítványt, engedélyt vagy igazolást. 22. Cikk (474) - A városrendezési engedélyek, építési engedélyek és egyéb engedélyek kiadásának díja (1) A városrendezési engedély kiadása az urbanizált területeken az alábbi táblázatban meghatározott díjjal egyenlő: A terület, amelyre az urbanisztikai engedélyt kérelmezik - lei - Kijelölt szint a) legfeljebb 150 m², beleértve 5-6 3 b) 151 és 250 m² között, beleértve 6-7 4 c) 251 és 500 m² között, beleértve 7-9 5 d) 501 és 750 m² között, beleértve 9-12 6 e) 751 és 1000 m² között, beleértve 12-14 7

Pagina 30

f) 1000 m² felett 14 + 0,01 lei/m2, 7 + 0,01 lei/m2, minden egyes m² minden egyes m² után, amely után, amely meghaladja az 1000 meghaladja az 1000 m²-t m²-t 2) A vidéki területen kiadott urbanisztikai engedély díja az (1) bekezdésben megállapított díj 50%-a. A szinteket a táblázat harmadik oszlopában határozzák meg. (3) Az urbanisztikai engedély meghosszabbításának díja az engedély vagy az eredeti építési engedély kiadásához tartozó díj 30%-a. (4) Az urbanisztikai engedély bizottság általi jóváhagyásának díja, a polgármesterek vagy a megyei tanács szakosított struktúrái számára, 15 lej. (5) Lakóépület vagy melléképület építési engedélyének díja az engedélyezett építési munkák értékének 0,5%-a. (6) Az építési engedély díja egyéb típusú építkezések esetén (amelyek nem szerepelnek az (5) bekezdésben) az engedélyezett építési munkák értékének 1%-a, beleértve a kapcsolódó létesítményeket is. (7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott építési munkák értéke alapján alkalmazandó díjak az alábbi szabályok szerint kerülnek meghatározásra: a) A fizetendő díjat az építési munkák értéke alapján állapítják meg, amelyet a kérelmező személy nyújt be, és a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni. b) Az (5) bekezdésben meghatározott díj esetén az építési munkák tényleges értéke nem lehet kevesebb, mint az ingatlan adóalapja, amelyet a 457. cikk szerint állapítanak meg. c) Az építési munkák befejezését követően legfeljebb 15 napon belül, de legkésőbb az engedély lejáratának napjáig a kérelmezőnek be kell nyújtania a munkák értékére vonatkozó nyilatkozatot az illetékes helyi hatóságnál. d) Az építési munkák értékére vonatkozó végső nyilatkozat benyújtását követően, legfeljebb 15 napon belül, az illetékes helyi hatóság köteles meghatározni a tényleges munkák értéke alapján fizetendő díjat. e) Az illetékes hatóság által meghatározott díj értékét legfeljebb 15 napon belül kell kifizetni, ha a különbözetet a kérelmezőnek vagy a helyi hatóságnak vissza kell téríteni. (8) Az építési engedély meghosszabbításának díja az eredeti engedély díjának 30%-a. (9) A bontási engedély díja, teljes vagy részleges bontás esetén, az épület adóalapjának 0,1%-a a bontott részre vonatkozóan. (10) A kutatási és feltárási munkákhoz szükséges fúrási vagy ásatási engedély díja a terület ténylegesen érintett m²-enként 6,32 lej. (11) A kutatás és feltárás befejezését követően 30 napon belül a kérelmezők kötelesek nyilatkozni a ténylegesen érintett területről, és amennyiben a terület különbözik a korábban kiadott engedélyhez képest, a díjat a tényleges érintett területnek megfelelően kell kiigazítani. (12) Az építkezés szervezésére szükséges engedély díja az engedélyezett munkák értékének 3%-a. (13) A sátorozó táborok, faházak, lakókocsik vagy kempingek létrehozásához szükséges engedély díja az engedélyezett építési munkák értékének 2%-a.

Pagina 31

(14) A kioszkok, konténerek, pavilonok, kabinok, kiállítóhelyek, hirdetőtáblák és reklámok elhelyezésének engedélyezéséért fizetendő díj 10,12 lej minden egyes négyzetméter után, amelyet az építmény elfoglal. (15) Az engedélyek kiadásának díja közműcsatlakozások és bekötések munkálataihoz – víz, csatorna, gáz, fűtés, elektromos energia, telefon és kábeltelevízió hálózathoz – a helyi tanács által kerül meghatározásra, és minden egyes csatlakozás esetében 10 lej. (16) Az utcanevek és címek nyújtásához szükséges igazolások kiadásának díja a helyi tanácsok által kerül meghatározásra és 9 lej. 23. cikk (475) - Engedélyek kiadásának díja (1) Az egészségügyi működési engedélyek kiadásának díját a helyi tanács határozza meg, és az 20 lej. (2) A termelői tanúsítvány és az agrárszektor termékeinek kereskedelmi könyvének kiadásáért a helyi tanácsok határozzák meg a díjat, amely 45 lej (5 lej a tanúsítványért, 40 lej a kereskedelmi könyvért). (3) Azok a személyek, akik a 561-es – Éttermek, 563-as – Bárok és egyéb italokat felszolgáló tevékenységek és a 932-es – Egyéb szórakoztató és rekreációs tevékenységek csoportokba tartoznak, a Nemzeti Gazdasági Osztályozás (CAEN) szerint, amelyet a 337/2007-es elnöki rendelet frissített, a helyi költségvetés számára éves díjat fizetnek a közétkeztetési engedélyek kiadásáért, az adott tevékenység területének függvényében, amely a következő összegű: a) 700 lej, ha a terület legfeljebb 500 m2; b) 1.119 lej, ha a terület meghaladja az 500 m2-t. (4) Az engedélyek kiadása az említett tevékenységekhez a törvényes feltételeknek megfelelően a polgármester által történik, aki az adott település hatáskörében áll. 24. cikk (476) - Mentességek (1) Mentességet kapnak az alábbi személyek az igazolások, engedélyek és tanúsítványok kiadási díja alól: a) háborús veteránok, háborús özvegyek, vagy a háborús veteránok nem újraházasodott özvegyei; b) azok, akik jogosultak a 118/1990-es rendelet 1. cikkelye szerint, vagy a 105/1999es kormányrendelet 1. cikkelye alapján; c) templomok vagy melléképületek építési engedélye és tervezési engedélye; d) közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy rehabilitációjához szükséges engedélyek, amelyek az állami közvagyonhoz tartoznak; e) nemzeti, megyei vagy helyi közérdekű munkálatok engedélyei; f) építési engedélyek, ha az építkezés közintézmény által történik;

Pagina 32

g) autópályák és vasutak építési engedélyei, ha azokat koncesszióban adják; h) iskolai és sportintézmények által benyújtott engedélyek; i) olyan alapítványok által kért engedélyek, amelyek kulturális és humanitárius célokat szolgálnak; j) olyan szervezetek kérvényei, amelyek ingyenes szociális szolgáltatásokat nyújtanak a törvényeknek megfelelően; k) építkezési engedélyek katasztrófa esetén. (2) A helyi tanácsok dönthetnek a díjak csökkentéséről vagy mentességről az alábbiak szerint: a) történelmi műemlékek karbantartásához, restaurálásához szükséges munkálatok, ha azokat a tulajdonos saját költségén végzi; b) történelmi műemlékek védelme érdekében végzett munkálatok; c) földrengéskockázat csökkentésére irányuló munkák; d) városi regenerációs munkálatok, amelyeket a helyi önkormányzat koordinál. VI. FEJEZET Reklám- és hirdetési díjak 25. cikk (477) - Reklám- és hirdetési szolgáltatások díja (1) Minden olyan személy, aki reklám- és hirdetési szolgáltatásokat vesz igénybe Romániában szerződés vagy más megállapodás alapján, amelyet más személlyel kötött, köteles megfizetni az ebben a cikkben meghatározott díjat, kivéve azokat a reklám- és hirdetési szolgáltatásokat, amelyek tömegtájékoztatási eszközök, írott és audiovizuális médiák által valósulnak meg. (2) Az írott és audiovizuális tömegtájékoztatási eszközök által végzett reklám a jelen cikk értelmében megfelel a reklámügynökségek tevékenységeinek a Nemzeti Gazdasági Tevékenységek Osztályozása - CAEN szerint, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel, illetve a reklám, amely újságokon, más nyomtatott anyagokon keresztül, valamint rádió, televízió és internet által történik. (3) Az ebben a cikkben előírt díjat, amelyet reklám- és hirdetési szolgáltatások díjának neveznek, a helyi költségvetésbe kell befizetni annak a közigazgatási-területi egységnek a költségvetésébe, ahol az adott személy a reklám- és hirdetési szolgáltatásokat végzi.

Pagina 33

(4) A reklám- és hirdetési szolgáltatások díját az adott szolgáltatások értékére alkalmazott díjkulcs alapján kell kiszámítani. (5) A díjkulcsot a helyi tanács 3%-ban állapítja meg. (6) A reklám- és hirdetési szolgáltatások értéke magában foglalja minden olyan kifizetést, amelyet a reklám- és hirdetési szolgáltatásokért kapott vagy kapni fog, a hozzáadott értékadó (ÁFA) kivételével. (7) A reklám- és hirdetési szolgáltatásokat végző szolgáltató köteles havonta, legkésőbb a következő hónap 10. napjáig bejelenteni és befizetni a reklám- és hirdetési szolgáltatások díját a helyi költségvetésbe, a reklám- és hirdetési szolgáltatásokra vonatkozó szerződés életbe lépésének hónapja után. 26. Cikk (478) - Reklám és hirdetés célú hirdetési díj (1) Minden olyan személy, aki hirdetőtáblát, plakátot vagy egyéb hirdetési struktúrát használ reklám és hirdetés céljából, kivéve azokat, akik a 477. cikk hatálya alá tartoznak, köteles a helyi költségvetésnek az adott község, város vagy megyei jogú város költségvetésébe befizetni az évi hirdetési díjat, amely a hirdetőtábla, plakát vagy hirdetési struktúra helyén található. (2) A reklám és hirdetés célú hirdetési díjat évente úgy kell kiszámítani, hogy a hirdetési felület négyzetméterének vagy négyzetméterek törtrészének számát megszorozzák azzal az összeggel, amelyet a helyi tanács állapít meg: a) Ha a hirdetés egy olyan helyen van, ahol a személy gazdasági tevékenységet végez, az összeg 15 lej. b) Minden egyéb hirdetőtábla, plakát vagy egyéb reklám célú struktúra esetén az összeg 15 lej. (3) A reklám és hirdetés célú hirdetési díjat úgy kell újraszámolni, hogy az tükrözze a hirdetés céljából történő kihelyezés hónapjainak vagy hónapon belüli részének számát. (4) A reklám és hirdetés célú hirdetési díjat évente, két egyenlő részletben kell befizetni, március 31-ig és szeptember 30-ig. A reklám és hirdetés célú hirdetési díj, amelyet ugyanazon helyi költségvetésnek kell befizetni, és amely legfeljebb 50 lej, teljes egészében a befizetés első határidejéig kell kifizetni. (5) Azok a személyek, akik a reklám és hirdetés célú hirdetési díjat kötelesek megfizetni, kötelesek 30 napon belül bejelentést tenni az illetékes helyi közigazgatási hatóságnál a hirdetési struktúra elhelyezését követően. 27. Cikk (479) - Mentesítések (1) A reklám- és hirdetési szolgáltatásokat és a reklám célú hirdetési díjat nem kell alkalmazni közintézményekre, kivéve, ha azok gazdasági tevékenységeket hirdetnek. (2) A jelen cikkben előírt reklám és hirdetési célú hirdetési díjat nem kell alkalmazni arra a személyre, aki hirdetőtáblát, plakátot vagy egyéb hirdetési struktúrát bérel ki egy másik személynek. Ebben az esetben a 477. cikk szerinti díjat a másik személynek kell megfizetni. (3) A reklám és hirdetési célú hirdetési díjat nem kell megfizetni azok után a plakátok, hirdetőtáblák és egyéb reklám és hirdetés célú eszközök után, amelyek az épületek

Pagina 34

belső terében vannak elhelyezve. (4) A reklám és hirdetési célú hirdetési díjat nem kell alkalmazni azok után a hirdetőtáblák után, amelyek az energiaipari létesítmények azonosítására, figyelmeztető jelek vagy közlekedési jelek, illetve közhasznú és oktatási információk céljára kerülnek kihelyezésre. (5) Nem kell megfizetni a reklám és hirdetés célú hirdetési díjat a közlekedési eszközökön történő reklámozás után, ha azok a járművek nem a reklám és hirdetés céljából lettek építve. VII. FEJEZET A szórakoztatási adó 28. Cikk (480) - Általános szabályok (1) Minden olyan személy, aki művészeti rendezvényt, sportversenyt vagy egyéb szórakoztató eseményt szervez Romániában, köteles megfizetni az ebben a fejezetben meghatározott szórakoztatási adót. (2) A szórakoztatási adót a helyi költségvetésbe kell befizetni annak a közigazgatásiterületi egységnek a költségvetésébe, ahol a művészeti rendezvény, sportverseny vagy egyéb szórakoztató esemény zajlik. Cikk (481) - Az adó kiszámítása (1) A szórakoztatási adót a belépőjegyek és bérletek értékesítéséből befolyt összeg alapján kell kiszámítani, a megfelelő adókulcs alkalmazásával. (2) A helyi tanács az alábbi adókulcsokat állapítja meg: a) 1% színházi, balett, opera, operett, filharmonikus koncert vagy egyéb zenei esemény, mozi filmvetítés, cirkusz vagy bármely más belföldi vagy nemzetközi sportverseny esetén. b) 3% minden egyéb művészeti esemény esetén, amely nem tartozik az a) pont hatálya alá. (3) A belépőjegyek vagy bérletek értékesítéséből származó bevétel nem tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket a rendező jótékonysági célra adományozott, a belépőjegyek vagy bérletek értékesítése előtt megkötött írásos szerződés alapján. (4) Azoknak a személyeknek, akik a jelen cikkely alapján meghatározott szórakoztató adót tartoznak fizetni, az alábbi kötelezettségeik vannak: a) Regisztrálniuk kell a belépőjegyeket és/vagy bérleteket a helyi önkormányzati hatóság szakszolgálatánál, amely az előadás helyszínére vonatkozóan gyakorolja a hatósági jogkört; b) Be kell jelenteniük az előadás árát azon a helyszínen, ahol az előadás megtörténik, valamint minden olyan helyszínen, ahol belépőjegyeket és/vagy bérleteket árulnak; c) Fel kell tüntetniük az árakat a belépőjegyeken és/vagy bérleteken, és nem kérhetnek olyan összeget, ami meghaladja a belépőjegyeken és/vagy bérleteken feltüntetett árakat; d) Minden a nézőktől kapott összeg után ki kell állítaniuk egy belépőjegyet és/vagy bérletet;

Pagina 35

e) Biztosítaniuk kell a helyi önkormányzat szakszolgálatának, ha kérik, a szórakoztató adó számításával és kifizetésével kapcsolatos igazoló dokumentumokat; f) Meg kell felelniük minden más előírásnak, amely a belépőjegyek és bérletek nyomtatására, regisztrálására, jóváhagyására, nyilvántartására és leltározására vonatkozik, és amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium közösen dolgozott ki, és amelyek aláírásra kerültek a Kulturális Minisztérium és a Fiatalok és Sportok Minisztériuma által. 30. cikk (482) - Mentességek A jótékonysági célú előadások mentesek a szórakoztató adó megfizetése alól. 31. cikk (483) - Az adó megfizetése (1) A szórakoztató adót havonta kell megfizetni legkésőbb a következő hónap 10. napjáig, amelyben az előadásra sor került. (2) Bárki, aki szórakoztató adót tartozik fizetni, köteles benyújtani egy nyilatkozatot a helyi önkormányzat szakszolgálatánál, az adó megfizetésére vonatkozó határidőig. A nyilatkozat formátumát a Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium közösen dolgozta ki. (3) A szórakoztató adót fizető személyek felelősek az adó pontos kiszámításáért, a nyilatkozat időben történő benyújtásáért és az adó időben történő megfizetéséért. VIII. FEJEZET – Különleges adók 32. cikk (484) – Különleges adók (1) Azokban az esetekben, amikor helyi közszolgáltatásokat hoznak létre a természetes és jogi személyek érdekében, valamint a település turizmusának népszerűsítése céljából, a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok és a Bukarest Fővárosi Tanács (helyileg alkalmazva) különleges adókat vezethetnek be. (2) Azok a területek, ahol a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok és a Bukarest Fővárosi Tanács különleges adókat vezethetnek be a helyi közszolgáltatásokért, és az azok mértéke, összhangban kell legyenek a 273/2006. számú, a helyi közfinanszírozásról szóló törvény rendelkezéseivel, a módosításokkal és kiegészítésekkel. (3) A különleges adókat kizárólag azok a természetes és jogi személyek fizethetik, akik az intézménytől vagy a helyi közszolgáltatástól igénybe veszik a szolgáltatásokat, vagy azok, akik a törvény előírásai alapján kötelesek teljesíteni a szolgáltatás tevékenységi körébe tartozó teljesítéseket. 33. cikk (485) – Mentességek (1) Az önkormányzatok kedvezményeket vagy mentességeket biztosíthatnak a különleges adók megfizetése alól az alábbi személyek vagy jogi személyek számára:

Pagina 36

a) háborús veteránok, háborús özvegyek és a háborús veteránok nem újraházasodott özvegyei; b) a 118/1990. számú törvény 1. cikkelye alapján szereplő személyek és az 105/1999. számú kormányrendelet 1. cikkelyében szereplő természetes személyek, módosításokkal és kiegészítésekkel; c) a Képzési és Tudományos Kutatásért Felelős Minisztérium vagy a Fiatalok és Sportok Minisztérium alatt működő intézmények, kivéve azokat a helyiségeket, amelyek gazdasági tevékenységhez vannak használva; d) törvényes alapítványok, amelyek kulturális intézmények fenntartására és fejlesztésére, valamint humanitárius, szociális és kulturális akciók támogatására jöttek létre; e) olyan szervezetek, amelyek kizárólag szociális szolgáltatásokat biztosítanak olyan intézményekben, amelyek gondoskodást, szociális és orvosi ellátást, segítséget, védelmet és rehabilitációs tevékenységeket végeznek; f) súlyos vagy fokozott fogyatékossággal élő személyek, I. fokozatú rokkantsági kategóriában besorolt személyek, és a jogi képviselők a súlyosan fogyatékos vagy fokozott fogyatékossággal élő kiskorúak és az I. rokkantsági kategóriába sorolt kiskorúak esetében. (2) A különleges adók a 484. cikkely szerint 50%-kal csökkenthetők azok számára, akik a következő településeken laknak: a) a 323/1996. számú kormányhatározat, módosításokkal; b) a 395/1996. számú kormányhatározat, módosításokkal. IX. FEJEZET – Egyéb helyi adók 34. cikk (486) – Egyéb helyi adók: (1) Az adminisztratív úton történő válás eljárásának díja 500 lej. Az adó a helyi költségvetésbe kerül. (2) Az ingatlan-nyilvántartási tervekről vagy egyéb hasonló tervekről történő fénymásolatok kiadása esetén a helyi önkormányzat 25 lejes díjat határoz meg. 35. cikk (487) – Mentességek A helyi tanács nem biztosít kedvezményeket vagy mentességeket a 486. cikk szerint kiszabott adók fizetése alól. 36. cikk (487.1) - Adókedvezmények és mentességek A helyi ingatlanokra, földekre és közlekedési eszközökre vonatkozó adókedvezmények vagy mentességek, amelyeket a 456., 464. és 469. cikkek tartalmaznak, azoknak a személyeknek járnak, akik az előző pénzügyi év december 31-ig kiállított igazoló okiratokkal rendelkeznek, és akik ezeket az okiratokat legkésőbb március 31-ig benyújtják a helyi hatóságok illetékes osztályainál. Az adókedvezményeket a pénzügyi év január 1-jétől kell alkalmazni.

Pagina 37

37. cikk (488) - Fiducia szerződések A fizikai és jogi személyek, akik fiducia (bizalmi) szerződéseket kötnek a Polgári Törvénykönyv alapján, a fiducia műveletekhez kapcsolódó helyi adókat és illetékeket a fiduciáriusnak kell fizetnie az illetékes helyi önkormányzati költségvetésbe, ahol a fiducia tárgyát képező ingatlanokat vagy eszközöket nyilvántartják. Ezen előírások az adott szerződéskötést követő január 1-jétől alkalmazandók. X. fejezet – Egyéb közös rendelkezések 38. cikk (489) - A helyi adók és illetékek emelése a helyi tanácsok vagy megyei tanácsok által (1) A helyi közigazgatás döntéshozó hatósága, a végrehajtó hatóság javaslatára, többletarifákat szabhat ki a jelen cikkben előírt helyi adókra és illetékekre, figyelembe véve az alábbi kritériumokat: gazdasági, társadalmi, földrajzi, városrendezési tényezők, valamint a helyi költségvetés szükségletei, kivéve a 494. cikk (10) b) pontja szerinti illetékeket. (2) Az így meghatározott többletarifák nem haladhatják meg a jelen cikkben meghatározott maximális szint 50%-át. (3) Az (1) bekezdésben említett kritériumok meghatározása a helyi közigazgatás döntéshozó hatósága által történik. 39. cikk (490) - A helyi adók és illetékek ellenőrzése és beszedése A helyi közigazgatás hatóságai és azok speciális szervei, ha szükséges, felelősek a helyi adók és illetékek, valamint a kapcsolódó bírságok és büntetések megállapításáért, ellenőrzéséért és beszedéséért. 40. cikk (491) - A helyi adók és illetékek indexálása (1) Minden olyan helyi adó vagy illeték, amely meghatározott összegben van kifejezve lejben, vagy amely egy bizonyos összeg alapján van meghatározva lejben, évente, április 30-ig indexálásra kerül a helyi tanácsok által, figyelembe véve az előző pénzügyi év inflációs rátáját, amelyet a Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium hivatalos weboldalain tesznek közzé. (1.1) A (1) bekezdéstől eltérve, az 470. cikk (5) és (6) bekezdései szerinti táblázatban szereplő összegek évente az euró árfolyamának megfelelően kerülnek indexálásra, amely az adott év október első munkanapján érvényes, és amelyet az Európai Unió Hivatalos Közlönyében tesznek közzé. Minimális előírások a 1999/62/EC irányelvben, melyek a nehéz tehergépkocsik számára vonatkoznak bizonyos infrastruktúrák használatára. Az euró árfolyama és a minimális szintek, euróban kifejezve, melyeket a 1999/62/EC irányelv ír elő a nehéz tehergépkocsik számára bizonyos infrastruktúrák használatára, a Pénzügyminisztérium és a Közlekedési és Regionális Fejlesztési Minisztérium hivatalos weboldalain lesznek közzétéve. (2) Az (1) és (1.1) bekezdésben meghatározott indexált összegeket a helyi tanács határozatával kell jóváhagyni, és a következő pénzügyi évben alkalmazandók. Bukarestben ezt a feladatot a Bukaresti Általános Tanács látja el.

Pagina 38

41. cikk (492) - A szabályok kidolgozása A jelen címhez tartozó szabályokat a Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési és Közszolgáltatási Minisztérium dolgozza ki. XI. Fejezet Büntetések 42. cikk (493) - Büntetések (1) A jelen cím rendelkezéseinek megszegése fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségre vonást von maga után, a hatályos jogszabályoknak megfelelően. (2) Az alábbi magatartások szabálysértésnek minősülnek, amennyiben nem olyan körülmények között történtek, amelyek a törvény szerint bűncselekménynek minősítik őket: a) a kötelező bevallások határidőn túli benyújtása a 461. cikk (2), (6), (7), (10) bekezdés c) pontja, (12) és (13) bekezdése, a 466. cikk (2), (5), (7) bekezdés c) pontja, (9) és (10) bekezdése, a 471. cikk (2), (4), (5), (6) bekezdés b) és c) pontja, a 474. cikk (7) bekezdés c) pontja, (11) bekezdés, a 478. cikk (5) bekezdése és a 483. cikk (2) bekezdése szerint; b) a kötelező bevallások benyújtásának elmulasztása az előzőek szerint. (3) A (2) bekezdés a) pontjában említett szabálysértés pénzbírsággal büntetendő, melynek összege 70 lejtől 279 lejig terjed, míg a b) pont szerinti szabálysértés pénzbírsággal büntetendő, melynek összege 279 lejtől 696 lejig terjed. (4) A technikai előírások megsértése, amelyek a jegyek és bérletek nyomtatására, nyilvántartására, értékesítésére, valamint kezelésére vonatkoznak, szabálysértést képez, és 325 lejtől 1.578 lejig terjedő pénzbírsággal sújtandó. (4.1) Az információk és dokumentumok nem megfelelő időben történő közlése, a 494. cikk (12) bekezdésében előírtak szerint, a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 15 munkanapon belül, szabálysértésnek minősül, és 500 lejtől 2.500 lejig terjedő pénzbírsággal büntetendő. (5) Jogi személyek esetében a (3) és (4) bekezdésben előírt pénzbírságok minimális és maximális összege 300%-kal növekszik. (6) A szabálysértések megállapítása és a büntetések alkalmazása a polgármesterek és az önkormányzati közigazgatás illetékes személyei által történik. (7) A (3) és (4) bekezdésben előírt pénzbírságok mértéke helyi tanács határozatával frissíthető, az 491. cikkben előírt eljárásnak megfelelően. (8) A jelen fejezetben előírt szabálysértésekre alkalmazni kell a 2/2001-es Kormányrendelet rendelkezéseit, amely a szabálysértések jogi rendszere vonatkozóan, a 180/2002-es Törvény módosításával és kiegészítésével. XII. Fejezet Végső rendelkezések 43. cikk (494) - A helyi adók és díjak költségvetési hatásai (1) A helyi adók, díjak, késedelmi pótlékok és az azokhoz kapcsolódó bírságok teljes mértékben a helyi önkormányzatok költségvetéseibe kerülnek.

Pagina 39

(2) Az ingatlanadó, valamint az ezzel kapcsolatos bírságok az önkormányzat költségvetésébe kerülnek, ahol az ingatlan található. (3) A földadó, valamint az ezzel kapcsolatos bírságok az önkormányzat költségvetésébe kerülnek, ahol a föld található. (4) Az (5) bekezdésben előírt kivételek figyelembevételével a járműadó, késedelmi pótlékai és az ezzel kapcsolatos bírságok az önkormányzat költségvetésébe kerülnek, ahol a járművet be kell jegyezni vagy regisztrálni. (5) Az a bevétel, amely a járműadóval kapcsolatosan keletkezik a 470. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban, a késedelmi pótlékkal és az ezzel kapcsolatos bírságokkal, kizárólag helyi és megyei utak karbantartására, modernizálására, rehabilitációjára és építésére fordítható. Az ebből származó bevétel 60%-a a helyi költségvetést, 40%-a pedig a megyei költségvetést illeti meg. (6) A V. fejezetben szereplő helyi adók a helyi önkormányzatok költségvetéseibe kerülnek. Az építési engedélyek kiadása során a 50%-os arányban megosztott bevételek a helyi költségvetéseket illeti meg. (7) A reklám és hirdetési céllal elhelyezett táblákra kivetett adó, valamint az ezzel kapcsolatos bírságok az önkormányzat költségvetésébe kerülnek, ahol a hirdetés vagy reklám táblája található. (8) A szórakoztató eseményekre kivetett adó, valamint az ezzel kapcsolatos bírságok a helyi önkormányzat költségvetésébe kerülnek, ahol az esemény megtörténik. (9) A 486. cikkben előírt egyéb helyi adók, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságok szintén a helyi költségvetésbe kerülnek, ahol az adott helyszín található. (10) A helyi költségvetés bevételei közé tartoznak: a) a késedelmes adó- és díjfizetésekből származó pótlékok; b) az igazságügyi illetékek és egyéb, törvény által előírt illetékek. (11) A tényleges adózói helyzet tisztázása érdekében a helyi önkormányzatok illetékes szakhatóságai jogosultak információkat és dokumentumokat kérni és adózással vagy az adóalanyok, illetve adóztatott vagy adóköteles javak azonosításával kapcsolatos dokumentumok, valamint a közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók, rendőrségi szervek, vámhatóságok, közszolgáltatások, amelyek a gépjárművek vezetői engedélyeinek és forgalmi engedélyeinek kezelésével, a személyi igazolványok, az egyszerű útlevelek kiállításával és a személyek nyilvántartásával foglalkoznak, illetve bármely más olyan szerv, amely az adóztatott vagy adóköteles javakról, vagy az adózókról információval vagy dokumentumokkal rendelkezik, köteles ezeket ingyenesen biztosítani 15 munkanapon belül a kérelem kézhezvételétől számítva. 44. cikk (495) - Átmeneti rendelkezések A helyi adók és illetékek meghatározása érdekében a 2016-os adóévre az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) Azok a magánszemélyek, akik 2015. december 31-én nem lakás céljára szolgáló épületek vagy vegyes rendeltetésű épületek tulajdonosai, kötelesek 2016. május 31-ig benyújtani a megfelelő nyilatkozatot a pénzügyminiszter és a regionális fejlesztési és közszolgáltatási miniszter által közösen elfogadott minták szerint, amelyeket 60 napon belül kell benyújtani a Hivatalos Közlöny közzétételét követően; b) A jogi személyek kötelesek benyújtani az általuk 2015. december 31-én tulajdonolt ingatlanok adatait, rendeltetésüket és adóalapjukat, szintén 2016. május 31-ig;

Pagina 40

c) Azok a magánszemélyek és jogi személyek, akik 2015. december 31-én forgalomból kivont közúti járművekkel rendelkeznek, kötelesek 2016. május 31-ig nyilatkozatot benyújtani a helyi hatóságok számára, megfelelő igazolások csatolásával; d) Az építmények adómentességét vagy adócsökkentését, valamint a közlekedési eszközök adóját a megfelelő igazoló dokumentumokkal rendelkező személyekre kell alkalmazni 2016. január 1-től, ha a dokumentumokat 2015. december 31-ig benyújtották a helyi hatóságokhoz, és 2016. március 31-ig benyújtásra kerültek; e) Az 491. cikk rendelkezései 2017. január 1-jétől alkalmazandók, az adók és illetékek szintjének meghatározásakor a 2016-os évre vonatkozó inflációs mutatót kell figyelembe venni; f) A helyi tanácsoknak 2016-ra vonatkozó adók és illetékek szintjéről döntést kell hozniuk a 60 napos határidőn belül a Hivatalos Közlöny közzétételét követően. Bukarest városában ezt a feladatot a Bukaresti Helyi Tanács látja el; g) A fenti előírások alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a helyi tanács feloszlik, ebben az esetben a polgármester határozata vagy a helyi adminisztráció jogásza vagy kijelölt személye dönt a helyi adók és illetékek szintjéről. 45. cikk (495.1) (1) A 2016-os évre a helyi adók (építkezési, ingatlan és közlekedési adók) első fizetési határidejét 2016. március 31-től 2016. június 30-ig terjesztik ki. (2) A 462. cikk (2), 467. cikk (2) és 472. cikk (2) cikkelyének kivételével, ha az adózók 2016. június 30-ig teljes összegben kifizetik az ingatlan, épület és közlekedési eszköz adóit, akkor kedvezményben részesülnek, melyet a helyi tanács határoz meg. 45. cikk (495.2) A vegyes rendeltetésű épületek tulajdonosai számára, a 459. cikk alapján, az adó meghatározása a következő szabályok szerint történik: a) Azok a magánszemélyek, akik 2020. december 31-én vegyes rendeltetésű épülettel rendelkeznek, kötelesek 2021. március 15-ig benyújtani a nyilatkozatot a nem lakás célú használatra vonatkozóan; b) Azok, akik már 2020. december 31-ig bejelentették a nem lakás célú felhasználást, nem kötelesek új nyilatkozatot tenni. 46. cikk - EGYÉB HELYI ADÓK E. KÜLÖNLEGES ADÓK Válási díj adminisztratív úton 500 lei Különleges díj születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatok 30 lei átírásához Különleges díj házassági bizonyítványok kiállítása külföldre és családi 30 lei összetételről szóló igazolások

Pagina 41

Különleges díj születési, házassági bizonyítvány kiadása kérésre 50 lei (elvesztés, lopás) (az első kivételével) Különleges díj halotti bizonyítvány kiadása elvesztés, lopás esetén (az 50 lei első kivételével) Különleges díj házasság felbontásának anyakönyvi bejegyzése kérésre 10 lei Igazolások kiadása a születési, házassági és halotti anyakönyvi 10 lei bejegyzésről Településrendezési terv másolatának díja 10 lei/pagina A4 15 lei/pagina A3 Kataszteri térképek és övezeti elhelyezkedési terv 20 lei/pagina A4 25 lei/pagina A3 Parcellázási terv 20 lei Dosszié feldolgozási díj a 17/2014. számú törvény alapján 30 lei Kápolna bérleti díja 100 lei Kulturális központ bérleti díja - A Kalotaszentkirályon található rendezvényterem bérlése:: - Esküvők 1.000 lei - Keresztelők, konfirmációk 500 lei - Temetések 200 lei - Kereskedelmi jellegű találkozók 300 lei - Nem kereskedelmi jellegű találkozók 150 lei - Bútor bérlés a rendezvényteremből: - egy asztal 5 lei - egy pad 5 lei - kultúrotthon bérlése Kalotaszentkirályon; - diszkókra, bálokra és egyéb rendezvényekre 300 lei - kultúrotthon bérlése Kalotadámoson és Jákótelkén - Esküvők 600 lei - Keresztelők és találkozók 300 lei - Temetések 200 lei - Kereskedelmi jellegű találkozók 300 lei - Nem kereskedelmi jellegű találkozók 150 lei - a Malomszegi kultúrotthon bérlése szerződés alapján, amely előírja, hogy temetésre használható: 30 lej/hónap - a Magyarókerekei iskolai épület bérlése - Esküvők 600 lei - Keresztelők és találkozók 300 lei - Temetések 200 lei - Kereskedelmi jellegű találkozók 300 lei - Nem kereskedelmi jellegű találkozók 150 lei - Bérleti és kölcsönzési szerződések regisztrálási díja 5 lei - Termelői tanúsítvány fél éves vízummal 5 lei - Működési engedélyek kiadási díja 15 lei - Mobil árusítási díj mindenféle termékekre a nyilvános helyeken 15 lei - Mopedek, lassú járművek regisztrálási díja 50 lei - Nem bejegyzett traktorok regisztrálási díja 100 lei Titkár: JUHÁSZ ISTVÁN Ülésvezető: KOVÁCS ZOLTÁN

Pagina 42