Document
65. HATÁROZAT A 2025. évre vonatkozó helyi adók és illetékek jóváhagyásáról
Fișierul original pe site-ul primăriei
PDF · 391 KB · modificat pe site: 20.02.2025
Pagina sursă
Cum citez acest document
Document, „65. HATÁROZAT A 2025. évre vonatkozó helyi adók és illetékek jóváhagyásáról”, Comuna Sâncraiu, jud. Cluj. Sursa: http://www.sancraiu.ro/wp-content/uploads/2025/02/HATAROZAT-65-a-2025.-evre-vonatkozo-helyi-adok-es-illetekek-jovahagyasarol.pdf (arhivat pe acte-primarii.ro: https://acte-primarii.ro/cluj/sancraiu/171536-65-hatarozat-a-2025-evre-vonatkozo-helyi-adok-es-illetekek-jovahagyasarol, 18.11.2026)
Textul afișat a fost obținut prin recunoaștere automată (OCR) și poate conține greșeli. Documentul oficial este fișierul publicat de primărie.
Semnalează o problemă (text greșit, date personale, document scos de primărie)
Pagina 1
ROMÁNIA
KOLOZS MEGYE
KALOTASZENTKIRÁLY KÖZSÉG
HELYI TANÁCS
65. HATÁROZAT
2024.12.17.
a 2025. évre vonatkozó helyi adók és illetékek jóváhagyásáról
Kalotaszentkirály község helyi tanácsa, Kolozs megye, rendes ülésén;
Figyelembe véve:
a község pénzügyi-számviteli osztálya által benyújtott 189/2024.12.12. számú előterjesztést,
valamint Kalotaszentkirály község polgármestere által benyújtott 190/2024.12.12. számú
jóváhagyási előterjesztést a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó helyi adók és illetékek
tekintetében.
Megvitatva a 191/2024.12.12. számú határozati javaslatot, amelyet Kalotaszentkirály
község polgármestere terjesztett elő a 2025. évi helyi adók és illetékek jóváhagyására,
valamint figyelembe véve az illetékes szakosztály – adók és illetékek – jelentését és a
helyi tanács szakbizottságainak kedvező véleményezését,
Tekintettel:
a 227/2015. számú törvény IX. címének rendelkezéseire, amely a fiskális törvénykönyvre
vonatkozik, annak későbbi módosításaival és kiegészítéseivel együtt;
a 273/2006. számú törvényre a helyi közpénzügyekről, annak későbbi módosításaival és
kiegészítéseivel együtt;
a 121/2011. számú sürgősségi kormányrendeletre egyes jogszabályok módosításáról és
kiegészítéséről, amelyet a 127/2013. számú törvény hagyott jóvá;
a 1309/2012. számú kormányhatározatra, amely az adóalapok, a helyi adók és illetékek,
valamint az ezekhez hasonló díjak és a 2013-tól alkalmazandó bírságok szintjét szabályozza;
A 2019/57. számú sürgősségi kormányrendelet (Közigazgatási Kódex) 129. cikkely (2)
bekezdés „b” pontjának és (4) bekezdés „c” pontjának rendelkezései alapján, annak
későbbi módosításaival és kiegészítéseivel együtt;
A 2019/57. számú sürgősségi kormányrendelet (Közigazgatási Kódex) 139. cikkely (3)
bekezdés „a” pontja által biztosított jogkör alapján;
HATÁROZZA
1. cikkely A helyi adók és illetékek 2025. január 1-től az e határozat szerves részét
képező melléklet szerint érvényesek.
2. cikkely A jelen határozat végrehajtásával Kalotaszentkirály község polgármesterét,
alpolgármesterét, valamint a polgármesteri hivatal pénzügyi-számviteli osztályát bízza
meg, továbbá a határozat közzétételéért és nyilvános ismertetéséért a község jegyzője
felel.
Pagina 2
Ülésvezető elnök
Kovács Zoltán
Ellenjegyzi
Jegyző
Juhász István
Megjegyzés:
Összes tanácsos: 9
Jelen lévő tanácsosok: 9
Leadott szavazatok: 9
„Mellette” szavazatok: 9
„Ellene” szavazatok: 0
Tartózkodások: 0
Pagina 3
HCL 65/17.12.2024 számú határozat melléklete
HELYI ADÓK ÉS ILLETÉKEK
2025-ös évre
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk (453) – Fogalommeghatározások
A jelen cím értelmezésében az alábbi kifejezések a következő jelentéssel bírnak:
a) gazdasági tevékenység – bármilyen tevékenység, amely áruk, szolgáltatások és
munkálatok nyújtásából áll egy piacon;
b) épület – minden olyan szerkezet, amely a föld felszíne felett és/vagy alatt
helyezkedik el, függetlenül annak megnevezésétől vagy rendeltetésétől, és amely egy
vagy több helyiséggel rendelkezik, amelyek emberek, állatok, tárgyak, termékek,
anyagok, berendezések és egyéb hasonló dolgok tárolására szolgálnak; alapvető
szerkezeti elemei a falak és a tető, függetlenül az építőanyagoktól, beleértve a
szélturbinák tartótornyait és azok alapzatát is.
c) melléképület – lakóépületen kívül elhelyezkedő épületek, mint például konyhák,
istállók, pincék, kamrák, csűrök, raktárak, garázsok és hasonlók.
d) vegyes rendeltetésű épület – olyan épület, amely lakó- és nem lakáscélú
funkciókat is betölt.
e) nem lakáscélú épület – minden olyan épület, amely nem lakáscélú.
f) lakóépület – egy vagy több helyiségből álló épület, amely lakhatásra alkalmas,
rendelkezik a szükséges mellékhelyiségekkel, felszereltséggel és közművekkel, és
megfelel egy személy vagy család lakhatási igényeinek.
g) utcanévjegyzék – az összes utcanevet, az ingatlanok azonosító számait és
tulajdonosait tartalmazó lista, amely az adott település nyilvántartási rendszerének
részét képezi.
h) települési rang – egy település jogszabályok szerinti besorolása.
h1) lakóingatlanhoz tartozó telek – a lakóingatlanhoz tartozó telek, amely az adott
ingatlanhoz tartozó cím alapján azonosítható.
i) település övezetei – az önkormányzat által meghatározott zónák, figyelembe véve a
telek elhelyezkedését a település központjához viszonyítva, a közműhálózatokat és
más releváns tényezőket.
2. cikk (454) – Helyi adók és illetékek
A helyi adók és illetékek a következő kategóriákba sorolhatók:
a) épületadó és épületadóhoz kapcsolódó illeték;
b) telekadó és telekadóhoz kapcsolódó illeték;
c) gépjárműadó;
d) tanúsítványok, engedélyek és jóváhagyások kiadására vonatkozó illetékek;
e) reklám- és hirdetési eszközök használati illetéke;
Pagina 4
f) rendezvényadó;
g) különleges illetékek;
h) egyéb helyi adók és illetékek.
II. FEJEZET
Épületadó és épületadóhoz kapcsolódó illeték
3. cikk (455) – Általános szabályok
(1) Minden olyan személy, aki Románia területén épület tulajdonosa, éves épületadót
köteles fizetni, kivéve, ha jelen cím másként rendelkezik.
(2) Az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő épületek esetén, amelyeket bérbe
adtak, koncesszióba adtak, vagy más szervezet használatába helyeztek, épületadóhoz
kapcsolódó illetéket kell fizetni. Ezt az illetéket a bérlők, koncesszióba vevők vagy az
épület használói kötelesek megfizetni, a közszférán kívüli szerződéses partnerek
számára.
(3) Az (1) bekezdés szerinti épületadó és a (2) bekezdés szerinti épületadóhoz
kapcsolódó illeték az adott épület elhelyezkedése szerinti település költségvetésébe
fizetendő. Bukarest esetében az adót és az illetéket az adott szektor költségvetésébe
kell befizetni.
(4) Amennyiben az épületet hosszú távú szerződés alapján adják bérbe, koncesszióba
vagy használatba (egy hónapot meghaladó időtartamra), az épületadóhoz kapcsolódó
illetéket az időarányos hónapok alapján kell megállapítani. Rövidebb időszak esetén
az illeték napi vagy óradíj arányában kerül kiszámításra.
(5) Amíg egy épület esetében az épületadóhoz kapcsolódó illeték fizetése fennáll, az
épületadót nem kell megfizetni.
(5.1) Amennyiben egy épület az állam vagy a közigazgatási-területi egységek közvagy magántulajdonában van, és építményadó terheli, de az év folyamán olyan
helyzet áll elő, amely építményadó helyett építménydíj fizetését teszi szükségessé, az
adókülönbözetet a díj fizetésének időszakára a következő adóévben kompenzálják
vagy visszatérítik az adófizető részére.
(6) Ha egy épület két vagy több személy közös tulajdonában van, az építményadó
fizetési kötelezettség minden tulajdonost egyaránt terheli az általa birtokolt
épületrészek után. Amennyiben az egyes tulajdonosok részei nem határozhatók meg
egyértelműen, minden tulajdonos egyenlő arányban köteles megfizetni az épület után
járó adót.
4. cikk (456) - Mentességek
(1) Nem kell építményadót vagy -díjat fizetni az alábbi esetekben:
a) Az állam vagy a közigazgatási-területi egységek köz- vagy magántulajdonában
lévő épületek után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági vagy
Pagina 5
szabadidős tevékenységre használnak, és amelyek nem közjogi jogi személyekkel
kapcsolatos tevékenységekre szolgálnak.
b) Az állam magántulajdonában lévő épületek után, amelyeket állami költségvetésből
finanszírozott közintézmények bérelnek, koncesszióba kapnak, kezelésbe vesznek
vagy használatba kapnak, és amelyeket saját tevékenységükre használnak.
c) Az olyan alapítványok tulajdonában lévő épületek után, amelyeket végrendelet
útján hoztak létre, és amelyek célja a nemzeti kulturális intézmények fenntartása,
fejlesztése és támogatása, valamint humanitárius, társadalmi és kulturális akciók
támogatása.
d) A vallási felekezetek, hivatalosan elismert vallási egyesületek és helyi szervezeteik
tulajdonában lévő istentiszteleti helyek, valamint parókiák épületei után, kivéve
azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak.
e) A temetők és krematóriumok területén található épületek után.
f) Az állami, felekezeti vagy magán oktatási intézmények által használt épületek után,
amelyek ideiglenes működési engedéllyel vagy akkreditációval rendelkeznek, kivéve
azokat a helyiségeket, amelyeket olyan gazdasági tevékenységekre használnak,
amelyek nem az oktatási díjakból, az óvodások, tanulók vagy hallgatók étkeztetéséből
és elszállásolásából származnak. Ide tartoznak a 263/2007. számú törvény szerinti
bölcsődék is.
g) Az Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium vagy az Ifjúsági és
Sportminisztérium felügyelete alatt működő intézmények és egységek, valamint az
országos sportági szövetségek épületei után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket
gazdasági tevékenységre használnak.
h) Az állami egészségügyi intézmények épületei után, kivéve azokat a helyiségeket,
amelyeket gazdasági tevékenységre használnak. Ide tartoznak a családorvosi rendelők
is, kivéve, ha azokat más tevékenységekre használják.
i) Az ipari parkok, tudományos és technológiai parkok, valamint az üzleti
inkubátorházak által használt épületek után, az állami támogatási szabályoknak
megfelelően.
j) Az olyan épületek után, amelyek vízgazdálkodási, hidrometeorológiai,
óceánográfiai, mezőgazdasági vízgazdálkodási vagy árvízvédelmi tevékenységeket
szolgálnak, valamint a kikötőkben, navigációs csatornák mentén és
szivattyúállomásokban található épületek után, kivéve azokat a helyiségeket,
amelyeket gazdasági tevékenységre használnak.
k) Az olyan épületek után, amelyek szerkezetileg hidakhoz, viaduktokhoz,
akvaduktokhoz, gátakhoz, alagutakhoz kapcsolódnak, és kizárólag ezen építmények
üzemeltetésére szolgálnak, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket más gazdasági
tevékenységekre használnak.
l) A vasúti és metró infrastruktúrához kapcsolódó épületek után.
Pagina 6
m) A Román Akadémia és az általa alapított saját alapítványok épületei után, kivéve
azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak.
n) Az állami támogatási szabályoknak megfelelően a védelmi szektorban működő
termelőkapacitások épületei után.
o) Az üvegházak, fóliasátrak, palántanevelők, gombatermesztő épületek,
takarmánytárolók és gabonatárolók után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket más
gazdasági tevékenységekre használnak.
p) A kormány 82/2006 számú sürgősségi rendelete által meghatározott katonai
személyzet és elhunyt katonák hozzátartozói tulajdonában vagy társtulajdonában lévő
lakóépületek után.
q) Az állami protokollvagyonkezelő hivatal (Administrația Patrimoniului Protocolului
de Stat) kezelésében lévő épületek után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket
gazdasági tevékenységre használnak.
r) A háborús veteránok, hadiözvegyek és az újraházasodás nélküli veteránözvegyek
tulajdonában vagy társtulajdonában lévő épületek után.
s) Az 118/1990 számú törvény és a 105/1999 számú kormányrendelet által
meghatározott politikai üldözöttek és deportált személyek tulajdonában lévő
lakóépületek után, ideértve az öröklés során gyermekeikre átruházott ingatlanokat is.
t) A súlyos vagy fokozott fogyatékkal élő személyek és az I. fokozatú rokkant
személyek tulajdonában vagy társtulajdonában lévő lakóépületek után, valamint azon
törvényes képviselőik után, akik ilyen személyeket gondoznak.
u) Az államilag elismert kisebbségi szervezetek tulajdonában lévő közhasznú épületek
után, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket gazdasági tevékenységre használnak.
y) A szakszervezeti művelődési házak épületei után, kivéve azokat a helyiségeket,
amelyeket gazdasági vagy szabadidős tevékenységre használnak.
w) A szociális vállalkozások által birtokolt vagy használt épületek után.
x) Azok az épületek, amelyeket történelmi, építészeti vagy régészeti műemlékként
soroltak be, függetlenül a tulajdonjog vagy az igazgatási jog birtokosától, és amelyek
utcafronti és/vagy főhomlokzata felújított vagy rehabilitált a 422/2001-es törvény
előírásainak megfelelően a történelmi műemlékek védelméről, a későbbi
módosításokkal és kiegészítésekkel, kivéve azokat a helyiségeket, amelyeket
gazdasági tevékenységek céljára használnak.
(2) Kalotaszentkirály községi helyi tanácsa elhatározza, hogy a következő épületekre
vonatkozóan adó- és illetékmentességet biztosít:
a) azokat az épületeket, amelyeket a törvény szerint történelmi, építészeti vagy
régészeti műemlékként, múzeumként vagy emlékházként soroltak be, kivéve az (1)
bekezdés x) pontjában említetteket;
Pagina 7
b) azokat az épületeket, amelyek védett státusz alatt állnak, kivéve a történelmi
műemlékeket, és amelyek a történelmi műemlékek védett övezetében vagy védett
építési övezetben helyezkednek el;
c) azokat az épületeket, amelyeket szociális szolgáltatásokat nyújtó nem kormányzati
szervezetek és szociális vállalkozások használnak;
d) azokat az épületeket, amelyeket kizárólag nonprofit szervezetek használnak nem
üzleti tevékenységre;
e) azokat az épületeket, amelyek az interkommunális fejlesztési társulások
tulajdonában vannak.
(3) Az (2) bekezdés szerint meghatározott adó- és illetékkedvezmény az adott év
január 1-jétől lép hatályba, amely az igazoló dokumentumok benyújtását követi.
(4) Azoknak a természetes és jogi személyek tulajdonában lévő épületeknek az adója,
amelyeket legfeljebb 6 hónapig szezonális turisztikai szolgáltatások nyújtására
használnak egy naptári év során, 50%-kal csökkenthető. A kedvezmény arra az
adóévre vonatkozik, amely a feltételek teljesítését követi.
(5) Az (1) bekezdés r), s) és t) pontjai által előírt mentességek esetében:
a) a mentességet teljes egészében megadják azoknak az épületeknek, amelyek az (1)
bekezdés r) pontjában említett személyek tulajdonában vannak, és amelyeket közösen
birtokolnak házastársukkal. Ha az épület egy része harmadik felek tulajdonában van,
akkor a mentesség nem vonatkozik a harmadik felek tulajdonrészére;
b) a mentesség teljes egészében érvényes a házastárssal közösen birtokolt lakóépületre,
amennyiben az épület az (1) bekezdés s) és t) pontjában említett személyek
tulajdonában van. Ha az ingatlan egy része harmadik felek tulajdonában van, a
mentesség nem vonatkozik az ő tulajdonrészükre.
(6) Az (1) bekezdés t) pontja szerint megállapított épületadó- és illetékmentesség a
mentességi kérelmet igazoló dokumentumok benyújtását követő hónap első napjától
lép hatályba.
(6.1) Az (6) bekezdés előírásaitól eltérően, az (1) bekezdés t) pontja szerinti
épületadó- és illetékmentesség, ha azt ideiglenesen fogyatékkal élő személyek kérik,
akik felülvizsgálható fogyatékossági igazolvánnyal rendelkeznek, az új igazolvány
kiállításának dátumától érvényes, feltéve, hogy az folyamatos marad és azt 45 napon
belül benyújtják a helyi adóhatósághoz.
5. cikk (457) – Az épületadó kiszámítása magánszemélyek tulajdonában
lévő lakóépületekre
Pagina 8
(1) A magánszemélyek tulajdonában lévő lakóépületek és melléképületek esetében az
épületadót a 0,1%-os adókulcs alkalmazásával számítják ki az épület adóköteles
értékére.
(2) Az épület adóköteles értéke lejben kifejezve az épület teljes beépített területének
(m²) és a megfelelő adóköteles érték (lej/m²) szorzataként határozható meg az alábbi
táblázat szerint:
Adóköteles érték
Adóköteles érték
(lej/m²) víz-, csatorna-
Épülettípus (lej/m²) ezen
, villany- és fűtési
rendszerek nélkül
rendszerrel
A. Vasbeton vázas vagy kiégetett téglából
vagy hő- és/vagy vegyi kezeléssel 1.490,62 894,36
előállított egyéb anyagból készült épület
B. Külső falai fából, természetes kőből,
égetetlen téglából vagy más, hő- és/vagy
447,18 298,12
vegyi kezelést nem kapott anyagból
készült épület
C. Melléképület, amely vasbeton vázas
vagy kiégetett téglából vagy hő- és/vagy
298,12 260,86
vegyi kezeléssel előállított anyagból
készült
D. Melléképület, amelynek külső falai
fából, természetes kőből, égetetlen
186,34 111,80
téglából vagy más, hő- és/vagy vegyi
kezelést nem kapott anyagból készültek
E. Ha az adófizető ugyanazon a címen
földszinten, félszuterénben vagy Az épületre
Az épületre vonatkozó
tetőtérben lakóhelyként használt vonatkozó összeg
összeg 75%-a
helyiségeket birtokol, az A-D típusú 75%-a
épületek esetében
F. Ha az adófizető ugyanazon a címen
Az épületre
földszinten, félszuterénben vagy Az épületre vonatkozó
vonatkozó összeg
tetőtérben nem lakáscélú helyiségeket összeg 50%-a
50%-a
birtokol, az A-D típusú épületek esetében
(3) Ha egy épület külső falai különböző anyagokból készültek, az épület adóköteles
értékének meghatározásához azt az anyagot veszik figyelembe, amelynek az
épületben a legnagyobb aránya van.
(4) Az épület teljes beépített területét a szintek összesített alapterületének
összeadásával határozzák meg, beleértve az erkélyeket, loggiákat, valamint az alagsor
vagy tetőtér lakásként használt területeit, kivéve a nem lakott padlásteret, lépcsőket és
fedetlen teraszokat.
Pagina 9
(5) Ha egy épület külső méretei nem mérhetők meg ténylegesen a külső kontúron,
akkor az épület beépített területét az épület hasznos alapterületének és egy 1,4-es
átváltási tényező szorzataként kell meghatározni.
(6) Az épület adóalapja a település rangja és az épület elhelyezkedésének zónája
alapján kerül kiigazításra, a (2)-(5) bekezdések szerint meghatározott érték
szorzataként az alábbi táblázatban szereplő megfelelő korrekciós tényezővel:
Zóna a településen belül Település rangja 0 I II III IV V
A 2,60 2,50 2,40 2,30 1,10 1,05 1,05
B 2,50 2,40 2,30 2,20 1,05 1,00 1,00
C 2,40 2,30 2,20 2,10 1,00 0,95 0,95
D 2,30 2,20 2,10 2,00 0,95 0,90 0,90
A települések rangja a következő: Kalotaszentkirály – IV. rang, Alunișu, Brăișoru,
Domoșu, Horlacea – V. rang. Minden falura egyetlen zóna kerül meghatározásra,
mégpedig az A zóna.
(7) Ha egy apartman egy olyan épületben található, amely több mint 3 szintes és 8
apartmannal rendelkezik, akkor a (6) bekezdés szerinti korrekciós tényező 0,10-tel
csökken.
(8) Az épület adóalapja, amely a (1)-(7) bekezdések alkalmazása után kerül
meghatározásra, az épület befejezésének éve alapján csökkentésre kerül az alábbiak
szerint:
a) 50%-kal, ha az épület életkora meghaladja a 100 évet a referenciaadó év január 1jén;
b) 30%-kal, ha az épület életkora 50 és 100 év között van, a referenciaadó év január 1jén;
c) 10%-kal, ha az épület életkora 30 és 50 év között van, a referenciaadó év január 1jén.
(9) Ha az épületnél jelentős felújítási munkálatok történtek, akkor adóügyi
szempontból a befejezés évét úgy kell frissíteni, hogy azt az évként kell tekinteni,
amikor a munkálatok befejezése után a műszaki átvétel megtörtént. A jelentős
felújítás olyan összetett munkálatok sorozata, amelyek kötelezően magukban
foglalják az épület teherhordó szerkezetén végzett beavatkozásokat, a mechanikai
ellenállás és stabilitás alapvető követelményeinek biztosítása érdekében, például
átalakítással, megerősítéssel, modernizálással, módosítással vagy bővítéssel, valamint
szükség szerint egyéb beavatkozások a többi alapvető követelmény fenntartása
érdekében az épület teljes élettartama alatt, az épület energiahatékonyságának és
építészeti-ambientális és funkcionális minőségének javítása érdekében. A befejezés
éve frissítésre kerül, ha a jelentős felújítás után az épület értéke legalább 50%-kal nő
az építkezés megkezdése előtti értékhez képest.
6. cikk (458) - Az ingatlanadó kiszámítása nem lakóépületek esetében, amelyek
magánszemélyek tulajdonában vannak
(1) A nem lakóépületek adója, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak, az
alábbi módon számítódik:
Pagina 10
a) Az értékelő által készített értékbecslés alapján, amelyet az utolsó 5 évben végeztek
el a referenciaév előtt, és a helyi adóhatóságnál benyújtották az első fizetési határidő
előtt; ha az értékelés a referenciaév első határidő után kerül benyújtásra, akkor az a
következő adóév január 1-jétől hatályos;
b) Az új épületek esetében a referenciaévet megelőző utolsó 5 évben végzett
építkezés költségei alapján;
c) Az épülethez kapcsolódó tulajdonjogot átruházó aktus alapján meghatározott érték,
ha az épületet az utolsó 5 évben szerezték meg; ha az érték nincs meghatározva,
akkor az utolsó ismert értéket kell alkalmazni az adóhatóság nyilvántartásában.
(2) A mezőgazdasági tevékenységhez használt, magánszemélyek tulajdonában lévő
nem lakóépületek adója 0,4%-os kulcs alkalmazásával kerül kiszámításra az épület
adóalapjára.
(3) Ha az épület értéke nem határozható meg a (1) bekezdésben foglaltak szerint,
akkor az adó a 2%-os kulcs alkalmazásával kerül kiszámításra, az adóalapra
vonatkozó 457. cikk szerint.
7. cikk (459) - Az ingatlanadó kiszámítása vegyes rendeltetésű épületek esetében,
amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak
(1) A vegyes rendeltetésű épületek adója, amelyek magánszemélyek tulajdonában
vannak, az alábbi módon számítódik:
a) Az adó, amelyet a lakóterületre vonatkozóan a 457. cikk szerint számítanak ki;
b) Az adó, amelyet a nem lakóterületre vonatkozóan a saját felelősségre tett
nyilatkozat alapján számítanak ki, amennyiben a közüzemi költségek nem a
gazdasági tevékenységet végző személy terhére kerülnek, a 458. cikk szerinti
adókulcs alkalmazásával, az adóalap alapján, anélkül hogy további dokumentumokat
kellene benyújtani a 458. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) Ha az épület címén egy adóügyi lakóhely van bejegyezve, amelyen nincs
gazdasági tevékenység, akkor az adó a 457. cikk szerint számítódik ki.
(3) Ha a vegyes rendeltetésű épületnél a tulajdonos nem nyújtja be a nyilatkozatot a
nem lakóterület használatáról a helyi adóhatósághoz, a 457. cikk (1) bekezdés b)
pontja alapján, akkor az adó a 457. cikk szerinti adóalap 0,3%-os kulcsának
alkalmazásával kerül kiszámításra.
8. cikk (460) - Az ingatlanadó/taxák kiszámítása a jogi személyek által birtokolt
épületek esetében
(1) A jogi személyek által birtokolt lakóépületek adója/taxája a 0,2%-os kulcs
alkalmazásával számítódik ki az épület adóalapjára.
(2) A nem lakóépületek esetében, amelyeket jogi személyek birtokolnak vagy
tartanak, az ingatlanadó/taxát az épület adóképességi értékére vonatkozó 1%-os kulcs
alkalmazásával számítják ki.
(3) A nem lakóépületek esetében, amelyeket jogi személyek birtokolnak vagy
tartanak, és mezőgazdasági tevékenységek céljára használják, az ingatlanadó/taxát az
épület adóképességi értékére vonatkozó 0,4%-os kulcs alkalmazásával számítják ki.
(4) A vegyes rendeltetésű, jogi személyek birtokában lévő épületek esetében az adót
úgy számítják ki, hogy összeadják az 1. bekezdés alapján lakó célra használt területre
Pagina 11
számított adót a 2. vagy 3. bekezdés szerinti, nem lakó célra használt területre
számított adóval.
(5) Az ingatlanadó/taxát a jogi személyek tulajdonában lévő épületek adóképességi
értékének meghatározása alapján számítják ki, amely az előző év december 31-én
esedékes, és lehet:
a) az adóhatóság nyilvántartásában szereplő utolsó adóképességi érték;
b) a szakértői értékelésből származó érték, amelyet egy hitelesített értékbecslő készít
az aktuális értékelési szabványok szerint;
c) az építkezési költségek végső értéke, ha új épületről van szó, amelyet az előző
adóévben építettek;
d) az épületek értéke az ingatlan átruházási okiratában szereplő érték szerint. Ha az
átruházási dokumentumok nem tartalmazzák az értéket, az adóhatóság adatbázisában
szereplő utolsó érték szerint számítják ki;
e) ha az épületet pénzügyi lízing keretében finanszírozzák, a hitelesített értékbecslő
által készített értékelési jelentés szerinti érték;
f) ha az épületet lízingelték, az építkezésért felelős cég könyvelésében szereplő érték,
amelyet a bérlőnek, a használati joggal rendelkezőnek vagy az adminisztrátornak kell
közölnie.
(6) Az épületek adóképességi értékét ötévente frissítik egy értékbecslői jelentés
alapján, amelyet a hitelesített értékbecslő készít a hatályos értékelési szabványok
szerint, és amelyet az adóhatósághoz kell benyújtani az első esedékes fizetési
határidőig. Ha a jelentést az első határidő után nyújtják be, annak hatása a következő
év január 1-jétől kezdődik.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható azon épületekre, amelyek tulajdonosai olyan
jogi személyek, akiknek a csőd eljárása jogerősen elrendelésre került.
(71) A (6) bekezdés nem alkalmazható azon épületekre, amelyek mentesek az
ingatlanadó/taxától az 456. cikk (1) bekezdése szerint.
(8) Ha az épület tulajdonosa nem frissítette az adóképességi értéket az előző 5 évben,
akkor az ingatlanadó/taxája 5%-os mértékben kerül kiszámításra.
(9) Ha az épület tulajdonosa nem frissítette az adóképességi értéket az előző 5 évben,
akkor a különbözetet, amely a (1) és (2) bekezdések szerinti adóhoz képest fennáll, az
épület tulajdonosának kell kifizetnie.
9. cikk (461) - Az épületek bejelentése, megszerzése, átruházása és módosítása
(1) Az ingatlanadó teljes évre vonatkozóan esedékes, és azt a személy köteles
megfizetni, aki az épület tulajdonosa az előző év december 31-én.
(2) Ha egy épületet az év folyamán szereztek meg vagy építettek, az épület
tulajdonosának 30 napon belül be kell nyújtania a bejelentést az illetékes helyi
adóhatóságnál, és az adót az azt követő év január 1-jétől kell megfizetnie.
(3) Az új épületek esetében az épület megszerzésének dátuma a következőképpen
kerül meghatározásra:
a) az olyan épületek esetében, amelyek teljes mértékben elkészültek az építési
engedély határideje előtt, a befejezésről szóló jegyzőkönyv dátuma, de legkésőbb 15
nappal a munkálatok tényleges befejezése után;
b) az olyan épületek esetében, amelyek a kivitelezési határidőre teljesen elkészültek, a
határidő szerinti dátum, a jegyzőkönyv elkészítése kötelező az előírt időpontig;
c) ha az építkezés nem fejeződött be a kivitelezési határidőn belül és nem kértek
hosszabbítást, akkor az engedély lejáratának napja, és csak azokra a területekre
vonatkozik, amelyeknek már az alapvető szerkezeti elemei, például falak és tető
Pagina 12
vannak. A jegyzőkönyvet a határidő lejártával kell elkészíteni, és tartalmazza a
munkálatok állapotát és az adó alapját képező területet.
(4) Az épületek bejelentése és az önkormányzati nyilvántartásba való bejegyzés
kötelező a tulajdonosok számára, akkor is, ha az épületet engedély nélkül építették.
(5) Ha egy épület tulajdonjogát egy év folyamán átruházzák, az ingatlanadó azt a
személyt terheli, aki a tulajdonjogot 31 december 31-én birtokolta.
(6) Ha egy épületet bővítenek, javítanak, részben lebontanak vagy más módosításokat
végeznek rajta, amelyek az adóképességi értéket több mint 25%-kal növelik vagy
csökkentik, a tulajdonosnak új bejelentést kell tennie az illetékes helyi adóhatóságnál,
30 napon belül a módosítások után, és az adót az új körülmények alapján kell
megfizetnie, kezdve a következő év január 1-jétől.
(7) Ha egy épületet lebontanak, a tulajdonosnak új bejelentést kell tennie az illetékes
helyi adóhatóságnál 30 napon belül a bontás után, és az adófizetés megszűnik a
következő év január 1-jétől, még akkor is, ha az épület bontására nem adtak ki
engedélyt.
(8) Ha egy épület besorolása az év folyamán változik, vagy ha egy esemény
következik be, amely az ingatlanadó mértékét módosítja, az adót az új helyzet alapján
kell kiszámítani, kezdve a következő év január 1-jétől.
(9) Azokban az épületekben, ahol eltérések mutatkoznak a tulajdoni okiratokban
szereplő területek és a tényleges helyzet között, amely a földmérési munkákból ered, a
Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási törvény (7/1996. számú, módosított és
kiegészített törvény) rendelkezései szerint, az adókötelezettség meghatározásakor a
tényleges helyzetnek megfelelő területek figyelembevételére kerül sor, amelyeket a
földmérési munkák bizonyítanak. A földmérési munkák eredményei bejegyzésre
kerülnek az adónyilvántartásokba, az agrárnyilvántartásba és az ingatlannyilvántartásba, és az adót az új helyzet alapján számítják ki, kezdve a következő év
január 1-jétől, amely évben a földmérési munka regisztrálásra kerül a földhivatali és
ingatlan-nyilvántartási irodákban, mint melléklet a nyújtott adóbevalláshoz.
(10) Az olyan épület esetében, amely pénzügyi lízing szerződés hatálya alá tartozik, a
következő szabályok alkalmazandók annak teljes időtartama alatt: a) Az épületadó a
bérlőt terheli, kezdve a szerződés megkötését követő év január 1-jétől; b) A
lízingszerződés megszűnése esetén az épületadó a bérbeadót terheli, kezdve a bérleti
tárgy birtokba vételét tanúsító jegyzőkönyv vagy más hasonló dokumentumok
aláírását követő év január 1-jétől; c) A bérbeadó és a bérlő egyaránt kötelesek
benyújtani az adóbevallást az illetékes helyi adóhatósághoz a lízingszerződés lezárása
vagy a bérleti tárgy bérbeadóhoz való visszajuttatását tanúsító jegyzőkönyv vagy más
hasonló dokumentumok benyújtásának napjától számított 30 napon belül, mellékelve
ezen dokumentumok másolatát.
(11) Az olyan épületek esetében, amelyek után épületadót kell fizetni, a következő
szabályok alkalmazandók, amennyiben azok egy koncessziós, bérleti, kezelés vagy
használati szerződés hatálya alatt állnak, amelyek több mint egy hónapra vonatkoznak:
A koncesszió, bérlet, kezelés vagy használati joggal rendelkező személy köteles az
illetékes helyi adóhatósághoz nyújtani be a nyilatkozatot legkésőbb a szerződés
hatályba lépését követő hónap 25-ig.
(12) Az olyan épületek esetében, amelyek után épületadót kell fizetni, és amelyek
koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződése több mint egy hónapra
Pagina 13
vonatkozik, a jogtulajdonosnak kötelessége nyilatkozatot benyújtani az illetékes helyi
adóhatósághoz legkésőbb a szerződés hatályba lépését követő hónap 25. napjáig.
(12^1) Az olyan épületek esetében, amelyek után épületadót kell fizetni és egy évnél
hosszabb koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződés hatálya alatt állnak, a
jogtulajdonosnak kötelessége nyilatkozatot benyújtani az illetékes helyi
adóhatósághoz legkésőbb a szerződés hatályba lépését követő 30 napon belül, és az
épületadót a következő év január 1-jétől kell megfizetni.
(13) Az olyan helyzetekben, amelyek módosítják az adófizetési kötelezettséget, az
adófizetőnek kötelessége nyilatkozatot benyújtani az illetékes helyi adóhatósághoz a
helyzet bejegyzésének hónapját követő hónap 25. napjáig.
(14) Az épületek adóügyi bejelentése nem függ a földhivatali és ingatlannyilvántartási irodákban történt bejegyzéstől.
(15) A nyújtott adóbevallások benyújtása kötelező azokra a személyekre is, akik
adómentességet vagy kedvezményeket élveznek az épületadó vagy épületadóval
kapcsolatos díjak alól.
10. cikk (462) - Adó/támogatás fizetése
(1) Az épületadó évente kétszer, egyenlő részletekben, legkésőbb június 30-ig és
szeptember 30-ig fizetendő.
(2) Az épületadó előre történő kifizetésére, amely az egész évre vonatkozik, a helyi
tanács határozata alapján legfeljebb 10%-os kedvezmény adható azok számára, akik
március 31-ig kifizetik az adót. Bukarestben ezt a feladatot a Bukaresti Általános
Tanács végzi.
(3) Az épületadó, amelyet a helyi költségvetésre kell fizetni, legfeljebb 50 lejig
egyenlő részletekben, az első esedékességig fizetendő.
(4) Ha a hozzájáruló több épületet birtokol ugyanabban az administratív területen,
akkor a (2) és (3) bekezdések az összesített épületadóval kapcsolatosan
alkalmazandók.
(4.1) Az olyan koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződések esetében,
amelyek egy évnél hosszabb időszakra vonatkoznak, az épületadó évente kétszer,
egyenlő részletekben fizetendő, március 31-ig és szeptember 30-ig.
(5) A koncessziós, bérleti, kezelés vagy használati szerződésekkel kapcsolatban,
amelyek egy hónapnál hosszabb időszakra vonatkoznak, az épületadó havi
rendszerességgel, legkésőbb minden hónap 25-ig fizetendő, a koncessziónak,
bérlőnek, kezelőnek vagy használónak.
Pagina 14
(6) Az egy hónapnál rövidebb időszakra vonatkozó szerződések esetén a közjogi
személy köteles a havi épületadó kifizetését begyűjteni és azt a következő hónap 25.
napjáig fizetni a megfelelő személyeknek.
III. Fejezet
Terep adó és földhasználati díj
11. cikk (463) - Általános szabályok
(1) Bármely személy, aki földtulajdonnal rendelkezik Romániában, évente köteles
földadó fizetésére, kivéve, ha jelen szakasz másként rendelkezik.
(2) Az állami vagy helyi közintézmények tulajdonában lévő, más jogi személyek
számára bérbe adott, koncessziós vagy más módon használatba adott földek esetében
földhasználati díjat kell fizetni, amelyet a bérlő, koncesszionáló, kezelésre jogosult
vagy használó személyek fizetnek.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő földadó és a (2) bekezdésben szereplő földhasználati
díjat a földtulajdonos helyi költségvetésére kell fizetni, a föld fekvésének helyétől
függően.
(4) A földterületek esetében, amelyek koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati
szerződés hatálya alá tartoznak, és amelyek több mint egy hónapos időszakokra
vonatkoznak, a földadó az adott koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati joggal
rendelkező hónapok számához arányosan kerül megállapításra. A kevesebb mint egy
hónapos időszakok esetén az adó a hónapban eltelt napok számához arányosan kerül
kiszámításra.
(4.1) A földterületek esetében, amelyek koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati
szerződés hatálya alá tartoznak, és amelyek kevesebb mint egy hónapos időszakokra
vonatkoznak, a földadó az adott szerződésben előírt napok vagy órák számához
arányosan kerül megfizetésre.
(5) Azokban az időszakokban, amikor egy földre földadót kell fizetni, nem kell helyi
adót fizetni.
(5.1) Abban az esetben, amikor egy állami vagy közigazgatási egység tulajdonában
lévő földterületre földadót kell fizetni, és egy adott év során olyan helyzetek merülnek
fel, amelyek földadó fizetését vonják maguk után, a különbözetet, amely a földadóra
vonatkozik, kompenzálni kell vagy vissza kell téríteni a következő adóévi
befizetésekből.
(6) Ha egy földterületet két vagy több személy közösen birtokol, akkor minden
tulajdonos az általa birtokolt földterületre vonatkozó adót fizet. Ha nem lehet
meghatározni a közös tulajdonosok egyes részeit, akkor minden közös tulajdonos
egyenlő részt fizet az adott földadó összegéből.
Art. 12. (464) - Mentességek
Pagina 15
(1) Nem kell földadó/taxát fizetni a következő esetekben:
a) Az állam vagy a közigazgatási egységek tulajdonában lévő földterületek, kivéve
azokat a területeket, amelyek gazdasági vagy szabadidős tevékenységekhez
használatosak;
b) Az állam magántulajdonában lévő földterületek, amelyek koncessziós, bérleti,
kezelési vagy használati szerződéssel kerülnek közintézményekhez, amelyek az
állami költségvetésből finanszírozottak és saját tevékenységükre használják őket;
c) A törvény szerint alapított alapítványok földterületei, amelyek célja a nemzeti
kulturális intézmények fenntartása, fejlesztése és támogatása, valamint humanitárius,
szociális és kulturális célú tevékenységek végzése;
d) A hivatalosan elismert vallási közösségek és vallási egyesületek, valamint ezek
helyi szervezeteinek földterületei, kivéve azokat a területeket, amelyeket gazdasági
tevékenységekhez használnak;
e) A temetők és krematóriumok földterületei;
f) Az állami, vallásos vagy magán iskolák, amelyek ideiglenesen működési
engedéllyel rendelkeznek vagy akkreditáltak, földterületei, kivéve azokat, amelyeket
gazdasági tevékenységekhez használnak, amelyek más bevételt generálnak, mint a
tandíjak, az óvodai, iskolai vagy egyetemi étkezés és szállás biztosítása, valamint a
gyermekintézmények épületei, amelyek a 263/2007. számú törvény szerint működnek;
g) Az állami egészségügyi intézmények földterületei, kivéve azokat a területeket,
amelyek gazdasági tevékenységekhez használatosak;
h) A vízgazdálkodási rendszerekhez, hajózási területekhez, kikötői infrastruktúrához,
hajózható csatornákhoz, beleértve a zsilipet és a szivattyúállomásokat, valamint a
mezőgazdasági fejlesztésekhez kapcsolódó területek, a földhasználati kategóriák
meghatározása alapján, a földhivatalok és ingatlan-nyilvántartási hivatalok
szakvéleménye szerint;
i) Az árvízvédelemhez, vízgazdálkodáshoz, hidrometeorológiai tevékenységekhez
használt földek, az ivóvíz- és egyéb vízforrások kihasználásához szükséges területek,
védett területek, valamint az alatti ásványi nyersanyagok kitermeléséhez használt
területek, helyi önkormányzati határozat alapján, ha azok nem befolyásolják a
földterület használatát;
j) A helyreállítandó vagy szennyezett területek, amelyeket a rehabilitációs folyamat
során kell kezelni;
k) Azok a területek, amelyek természetüknél fogva, nem pedig rendeltetésük szerint,
nem alkalmasak mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységekre;
l) Az autópályák, európai utak, nemzeti utak, főutak, amelyeket a Román Nemzeti
Autópálya és Országutak Társasága kezel, valamint a biztonsági zónák és a
repülőterek környéke;
Pagina 16
m) A vasúti infrastruktúrákhoz kapcsolódó területek, beleértve a metróvonalakat is;
n) Az ipari parkokban, tudományos és technológiai parkokban, valamint üzleti
inkubátorokban található területek, az állami támogatásról szóló törvények
figyelembevételével;
o) A védelmi szektorhoz tartozó termelési kapacitásokhoz kapcsolódó földterületek,
az állami támogatásról szóló törvények betartásával;
p) Az Akadémia Română és annak alapítványai, amelyek az Akadémia Română
alapítójaként működnek, földterületei, kivéve, ha gazdasági tevékenységhez
használják őket;
q) A Képzésügyi és Tudományos Kutatási Minisztérium vagy a Fiatalok és Sport
Minisztériuma által felügyelt intézmények földterületei, kivéve azokat a területeket,
amelyeket gazdasági tevékenységekhez használnak;
r) A háborús veteránok, háborús özvegyek és nem újraházasodott háborús özvegyek
tulajdonában lévő földterületek;
s) A házhelyek, amelyek a 118/1990. számú törvény szerint, valamint a 105/1999.
számú kormányrendelet és annak módosított változata alapján, a hátrányos helyzetű
személyek vagy az I. fokú rokkantsággal rendelkező személyek tulajdonában vagy
közös tulajdonában vannak;
t) A házhelyek, amelyek súlyos vagy súlyosbodó fogyatékossággal élő személyek
vagy I. fokú rokkantsággal rendelkező személyek tulajdonában vagy közös
tulajdonában vannak, valamint azoké, akik ezeknek a személyeknek törvényes
képviselői, ha a gondozottak súlyos fogyatékossággal vagy I. fokú rokkantsággal
élnek;
u) A 82/2006. számú kormányrendelet a), c)-e) pontjaiban meghatározott személyek
tulajdonában vagy közös tulajdonában lévő földterületek.
v) a földterületek, amelyek apostille és felülhitelesítési szolgáltatásra, az irattárak
tárolására és kezelésére, valamint a Nemzeti Közjegyzői Nyilvántartáskezelő Központ
működésére vannak kijelölve;
w) az erdőterületek, kivéve a közterületeket, amelyekhez nem szabályozzák a
fatermesztési folyamatot, az igazoltak, valamint azok, amelyek faállománya
legfeljebb 20 éves;
x) a szociális vállalkozások által birtokolt vagy használt földterületek;
y) azok a földterületek, amelyek a romániai nemzeti kisebbségekhez tartozó
állampolgárok által alapított közhasznú szervezetek tulajdonában vannak, valamint
azok, amelyeket ezek a szervezetek bérbe, koncesszióba kaptak vagy
kezelésbe/kivételes használatra vettek egy intézménytől vagy hatóságtól, kivéve
azokat, amelyeket gazdasági tevékenységhez használnak;
z) az épített felületek, amelyek a történelmi műemlékek, építészeti vagy régészeti
szempontból védett épületekhez tartoznak, az 456. cikkely (1) bekezdésének x) pontja
szerint, függetlenül a tulajdonos vagy a kezelő jogától, kivéve azokat, amelyek
gazdasági tevékenységre vannak használva.
Pagina 17
(2) A Sâncraiu Helyi Tanács döntése alapján a következő ingatlanadók/területadók
mentességét biztosítja:
a) a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek és szociális vállalkozások által
használt területek;
b) nonprofit szervezetek által kizárólag non-profit tevékenységekhez használt
területek;
c) a civil és jótékonysági szervezetek által kizárólag non-profit tevékenységekhez
használt területek;
d) a természeti katasztrófák által sújtott területek, legfeljebb 5 évig;
e) a nem épített területek, amelyek műemlékvédelmi státusszal rendelkeznek;
f) a nem épített területek, amelyek műemléki és védett státusszal rendelkeznek;
g) a természeti katasztrófák által érintett területek, legfeljebb 5 évig, kezdve annak az
évnek január 1-jétől, amikor az esemény történt.
(3) Az ingatlanadó/területadó mentesség vagy csökkentése, a (2) bekezdésnek
megfelelően, abban az évben lép érvénybe, amelyben az illetékes dokumentumokat
benyújtják.
(4) Az ingatlanadó/területadó csökkentése a fizikai és jogi személyek által turistikai
szolgáltatások nyújtására használt földek esetében, amelyek szezonális jellegűek és
évente legfeljebb 6 hónapig működnek, 50%-kal történik. Ez a csökkentés a
következő adóévben kerül alkalmazásra.
(5) A (1) bekezdés r), s) és t) pontjaiban szereplő mentességek esetén:
a) A mentesség teljes mértékben érvényes azoknál a területeknél, amelyek a r)
pontban említett személyek tulajdonában vannak, házastárssal közösen. Amennyiben
a terület egy része harmadik fél tulajdonában van, a mentesség nem vonatkozik arra a
részre.
b) A mentesség érvényes az olyan földterületre, amely a s) és t) pontokban említett
személyek tulajdonában van, házastárssal közösen. Amennyiben a terület egy része
harmadik fél tulajdonában van, a mentesség nem vonatkozik arra a részre.
(6) A területadó/ingatlanadó mentessége, a (1) bekezdés t) pontja szerint, az illetékes
dokumentumok benyújtását követően a következő hónap 1. napjától alkalmazható.
(7) A (6) bekezdés előírásai alól kivételt képeznek a különböző mértékű, időszakosan
vagy hosszú távon mozgásképtelen, ideiglenes fogyatékos személyek, akik
rendelkeznek felülvizsgálható fogyatékossági igazolással, és akik jogosultak az új
igazolás kiállításának dátumától kezdődően, feltéve, hogy a tanúsítvány érvényes és
45 napon belül be van nyújtva az illetékes hatósághoz.
13. cikk - A területadó/ingatlanadó számítása
(1) A területadó/ingatlanadó a terület nagysága, a település rangja, a zóna és a
földhasználat kategóriája figyelembevételével kerül meghatározásra, a helyi tanács
besorolásai alapján.
(2) Amennyiben egy terület belterületen található, és az agrárnyilvántartásban
építkezés céljára van bejegyezve, a területadó az alábbi táblázatban szereplő értékek
szerint kerül meghatározásra, ahol az értékeket hektáronként, leiban (lei/ha) kell
alkalmazni:
Zóna rangja
A területadó mértéke, települési rang szerint (lei/ha)
a településen
Pagina 18
0 I II III IV V
A 8282-20706 6878-17194 6042-15106 5236-13090 785-1974 628-1570
B 6878-17194 5199-12998 4215-10538 3558-8894 569-1422 427-1068
C 5199-12998 3558-8894 2668-6670 1690-4226 427-1068 284-710
D 3558-8894 1690-4226 1410-3526 984-2439 278-696 142-356
A települések rangja: Sâncraiu - IV. rang, Alunișu, Brăișoru, Domoșu, Horlacea -
V. rang.
A zónát minden település számára azonosnak tekintik, és A zóna lesz alkalmazva.
Sâncraiu esetében a területadó 1.326,64 lei/ha, míg Alunișu, Brăișoru, Domoșu,
Horlacea esetében 1073,24 lei/ha.
(3) Amennyiben egy terület belterületen található, és nem építkezés céljára van
bejegyezve az agrárnyilvántartásban, a területadó az alábbi táblázat szerint kerül
meghatározásra és az eredmény szorzódik a megfelelő korrekciós együtthatóval.
(4) A földadó/költség meghatározása érdekében a (3) bekezdés szerint az alábbi
táblázatban szereplő összegeket kell alkalmazni, amelyek hektáronkénti értékek:
Nr. crt. Zóna használati kategória A B C D
1 Művelés alá vont föld 41,72 31,30 28,30 22,33
2 Legelő 31,30 28,30 22,33 19,36
3 Rét 31,30 28,30 22,33 19,36
4 Szőlő 68,56 52,18 41,73 28,30
5 Gyümölcsös 79,00 68,57 52,18 41,73
6 Erdő vagy más erdős növényzetű terület 41,73 31,30 28,30 22,33
7 Teren Vízfelületape 22,36 19,36 11,92 0
8 Út és vasút 0 0 0 0
9 Terméketlen föld 0 0 0 0
(5) A (4) bekezdésben meghatározott összeget szorozni kell a következő táblázatban
szereplő korrekciós szorzóval:
Helyi rang Korrekciós szorzó
0 8,00
I 5,00
II 4,00
Pagina 19
III 3,00
IV 1,10
V 1,00
(6) A (3)-(5) bekezdés eltéréseként, jogi személyek esetében, ha a föld belterületen
található, és más használati kategóriába tartozik, mint az építkezéshez használt terület,
akkor az adó/költség a (7) bekezdés szerint kerül kiszámításra, ha együttesen
teljesülnek a következő feltételek: a) a tevékenységi körükben szerepel a
mezőgazdaság; b) az adott évre vonatkozóan könyvelésükben bevételt és kiadást
tartanak nyilván a mezőgazdasági tevékenységből.
(7) Ha a föld külterületen található, akkor az adó/költség meghatározása az alábbi
táblázatban szereplő összeggel történik, amelyet a megfelelő korrekciós szorzóval kell
megszorozni a 457. cikk (6) bekezdése szerint:
Nr. Meghatározott
Használati kategória
crt. összeg
1 Építkezési terület 46,19
2 Művelés alá vont föld 74,53
3 Legelő 41,72
4 Rét 41,72
5 Szőlő, amely más, mint az 5.1. számú 81,97
5.1 Szőlő, amely még nem hozott termést 0
6 Gyümölcsös, amely más, mint a 6.1. számú 83,47
6.1 Gyümölcsös, amely még nem hozott termést 0
7 Erdő vagy más erdős növényzetű terület, kivéve a 7.1. 23,84
számút
7.1 Erdő, amely legfeljebb 20 éves, vagy védelmi szerepű erdő 0
8 8,45
Vízfelület, amely nem halgazdálkodási célra van fenntartva
8.1 Vízfelület, amely halgazdálkodási célra van fenntartva 50,67
9 Út és vasút 0
10 Terméketlen föld 0
(7.1) Az olyan vallási felekezetekhez tartozó földek esetén, amelyek hivatalosan
elismertek Romániában, és a vallási közösségekhez tartozó helyi szervezeteké, kivéve
azokat a területeket, amelyeket gazdasági tevékenység céljára használnak, az adóval
terhelt érték meghatározása azonos módon történik, mint a terméketlen földeknél.
(8) Az ingatlanok és földek regisztrációja az agrárnyilvántartásban, a tulajdonos
adatainak és az esetleges használati kategóriák módosítása csak dokumentumok
Pagina 20
benyújtása alapján történhet, amelyeket a háztartás vezetője, vagy annak hiányában, a
háztartás egy felnőtt tagja aláírva kell benyújtania. A regisztrálási eljárás és a
dokumentumkategóriák módszertani előírásokat foglalnak magukban.
(9) Az adó mértékét a (7) bekezdés szerint kell meghatározni, a táblázatban szereplő
összegek alapján, minden egyes területkategóriára.
14. cikk (466) - Földadó és földadó kötelezettség deklarálása
(1) A földadó egész évre szóló kötelezettség, amely a 31. decemberi állapot szerint, az
ingatlan tulajdonosa által fizetendő, az előző adóév december 31-én.
(2) Amennyiben egy területet az év során szereznek meg, annak tulajdonosának
kötelessége új adóbevallást benyújtani az illetékes helyi adóhatóságnál, ahol a terület
található, legfeljebb 30 napon belül a megszerzés dátumától, és az ingatlanadó
megfizetése a következő év január 1-jétől válik esedékessé.
(3) Amennyiben egy ingatlan tulajdonjoga az adóéven belül kerül átruházásra, az adót
a tulajdonjogot az előző év december 31-én birtokló személy köteles megfizetni.
(4) Ha a terület besorolása a település rangja és övezete alapján az év során változik,
vagy olyan esemény történik, amely az ingatlanadó mértékének változását
eredményezi, az adó a következő év január 1-jétől az új helyzet alapján kerül
kiszámításra.
(5) Ha a terület használati kategóriája módosul, a tulajdonosnak új adóbevallást kell
benyújtania az illetékes helyi adóhatósághoz a módosítás időpontjától számított
legfeljebb 30 napon belül, és az új besorolás alapján esedékes ingatlanadó a
következő év január 1-jétől.
(6) Ha a terület és az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok, valamint a tényleges
helyzet között eltérés van, a valós adatokat kell figyelembe venni az adóterhelés
meghatározásakor, a megfelelő földmérési munkálatok igazolásaként. Az ilyen
földmérési adatoknak szerepelniük kell az ingatlan-nyilvántartásban és az ingatlannyilvántartási könyvben, és az ingatlanadó az új helyzet szerint kerül kiszámításra a
következő év január 1-jétől, amint a földmérési munka nyilvántartásba kerül.
(7) Ha a terület pénzügyi lízing szerződés tárgyát képezi, az alábbi szabályok
alkalmazandók az egész időszakra: a) az ingatlanadó a lízingbevevőt terheli, a
lízingszerződés megkötését követő január 1-jétől; b) ha a lízingszerződés más módon
szűnik meg, mint a lejárattal, az ingatlanadó a lízingbeadó felelőssége, a lízingelt
terület visszaadásától kezdődően a következő év január 1-jétől; c) mind a lízingbeadó,
mind a lízingbevevő köteles 30 napon belül adóbevallást benyújtani az illetékes
adóhatóságnál, mellékelve a szerződés megszüntetését igazoló dokumentumokat.
(8) A földterületek esetében, amelyekre földhasználati adót kell fizetni, a következő
szabályok vonatkoznak, ha ezek koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati
szerződések tárgyai egy hónapot meghaladó időtartamra: a jogosult fél köteles a helyi
adóhatóságnál a szerződés hatálybalépése után legfeljebb a következő hónap 25-ig
bejelentést tenni.
Pagina 21
(9) A földterületek esetében, amelyekre földhasználati adót kell fizetni, ha a
koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződések egy hónapot meg nem
haladó időszakra vonatkoznak, az adott jogot átadó közjogi személy köteles
legkésőbb a szerződés hatálybalépése hónapjának 25-ig bejelentést tenni az illetékes
helyi adóhatóságnál, mellékelve a szerződések összesített listáját.
(9.1) A földterületek esetében, amelyekre földhasználati adót kell fizetni, a
koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződések vonatkozásában, amelyek
egy évet meghaladó időtartamra szólnak, a jogosult fél köteles 30 napon belül
bejelentést tenni az illetékes helyi adóhatóságnál, és az ingatlanadót a következő év
január 1-jétől kell megfizetni.
(10) Ha olyan helyzet áll elő, amely módosítja az esedékes ingatlanadó mértékét, az
adót fizető fél köteles bejelentést tenni az illetékes helyi adóhatóságnál legkésőbb a
következő hónap 25-ig.
(11) Az ingatlanok adózási célú bejelentése nem függ a földhivatali nyilvántartásba
történő bejegyzéstől.
(12) Az adóbevallás benyújtása kötelező azok számára is, akik mentesülnek vagy
kedvezményt kapnak az ingatlanadó vagy -használati díj fizetése alól.
15. cikk (467) - Az ingatlanadó és -használati díj fizetése
(1) Az ingatlanadó évi két egyenlő részletben, június 30-ig és szeptember 30-ig
fizetendő.
(2) Az ingatlanadó előre történő kifizetése esetén, ha a teljes évi adó fizetése
megtörténik március 31-ig, legfeljebb 10%-os kedvezmény adható, amit a helyi tanács
határoz meg. Bukarestben ezt a feladatot a Bukaresti Fővárosi Tanács látja el.
(3) Az ingatlanadó, amelyet a helyi önkormányzatnak kell megfizetni, ha a fizetendő
összeg nem haladja meg az 50 lejt, a teljes adó az első esedékes határidő előtt
fizetendő.
(4) Ha a magánszemély tulajdonában több terület is található ugyanazon közigazgatási
egységen belül, a (2) és (3) bekezdés az összesített ingatlanadó vonatkozásában
értendő.
(4.1) Ha a koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződés több mint egy évre
szól, az ingatlanadó évente két egyenlő részletben, március 31-ig és szeptember 30-ig
fizetendő.
(5) Ha a koncessziós, bérleti, kezelési vagy használati szerződés több mint egy
hónapra szól, az ingatlanadó havi rendszerességgel, legkésőbb a következő hónap 25ig fizetendő a jogosult fél által.
(6) Ha a szerződés időtartama kevesebb, mint egy hónap, a közjogi személy, aki az
ingatlan jogát átadja, köteles az ingatlanadó összegét a jogosult fél nevében beszedni.
Pagina 22
a bérbeadóktól, bérlőktől, a használati vagy üzemeltetési joggal rendelkező
személyektől, és havonta fizetendő, legkésőbb a következő hónap 25. napjáig, a
szerződés érvényességi ideje alatt minden hónapra vonatkozóan
Fejezet IV
Járművekre vonatkozó adó
16. cikk (468) - Általános szabályok
(1) Bármely személy, aki tulajdonában lévő járművet kell nyilvántartásba
venni/engedélyezni Romániában, éves adót köteles fizetni az adott jármű után, kivéve,
ha a jelen fejezetben másképp rendelkeznek.
(2) A jármű adója a jármű romániai nyilvántartásba vagy engedélyezésére vonatkozó
időszakra esedékes.
(3) A járműre vonatkozó adót a személy lakóhelye, székhelye vagy munkavégzési
helye szerint illetékes helyi költségvetéshez kell befizetni.
(4) Ha a jármű pénzügyi lízing szerződés tárgyát képezi, akkor a lízingbe vevő köteles
fizetni a járműre vonatkozó adót az egész lízingszerződés időtartamára.
17. cikk (469) - Adómentességek
(1) Nem kell adót fizetni a járművekre a következő esetekben:
a) A háborús veteránok, háborús özvegyek, vagy a háborús veteránok özvegyének
egyetlen járműre, választásuk szerint;
b) Súlyos vagy fokozottan súlyos fogyatékossággal élő személyek vagy I. fokú
rokkantsági kategóriába sorolt személyek, valamint azok, akik ilyen személyeket
gondoznak és felügyelnek, egyetlen járműre, választásuk szerint;
c) Az 1. és 5. cikkelyben meghatározott személyek, vagy az 1. cikkelyben szereplő
személyek, egyetlen járműre, választásuk szerint;
d) A 341/2004. sz. törvény 3. cikkely (1) bekezdés b) pontja és 4. cikkely (1)
bekezdése alá tartozó személyek, egyetlen járműre, választásuk szerint;
e) A Duna-Delta területén élő személyek által használt, utasokat szállító hajók,
csónakok, és vízi járművek;
f) A közintézmények által használt járművek;
g) A jogi személyek által használt járművek, amelyek közszolgáltatásokat végeznek
városi vagy elővárosi közlekedésben, beleértve a helyi közlekedésen kívüli járatokat
is, ha a közlekedési tarifa közszolgáltatásként van meghatározva;
h) Történelmi járművek, amelyeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően
nyilvántartanak;
i) Az állandó pásztorkodás céljából a méhcsaládok szállítására használatos, a
Romániai Autónyilvántartó által jóváhagyott járművek;
j) Kizárólag sürgősségi beavatkozásokra használt járművek;
k) Az Oktatási és Tudományos Minisztérium, illetve a Fiatalok és Sportok
Minisztériuma alatt működő intézmények járművei;
l) Azok a járművek, amelyek alapítványok tulajdonában vannak, amelyek törvényes
alapítványként kultúra, szociális ügyek vagy kulturális segítségnyújtás céljából
működnek;
Pagina 23
m) A járművek, amelyek olyan szervezetek tulajdonában vannak, amelyek ingyenes
szociális szolgáltatásokat nyújtanak intézményekben, ahol szállást, szociális és
egészségügyi ellátást, segítséget, gondozást, rehabilitációt és társadalmi reintegrációt
biztosítanak a gyermekek, családok, fogyatékos személyek, idősek és más nehéz
helyzetben lévő személyek számára, a törvények szerint;
n) Elektromos meghajtású járművek;
o) Használt járművek, amelyeket árukészletként regisztráltak, és nem a saját
használatra használják, például autókereskedők vagy lízingcégek;
p) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok által birtokolt járművek.
(2) A járműadó 50%-kal csökken a következő településeken élő természetes
személyek számára:
a) A 323/1996. számú Kormányrendelet alapján a Nyugat-Alpokalja gazdasági és
szociális fejlődésének támogatására vonatkozó speciális program;
b) A 395/1996. számú Kormányrendelet alapján Tulcea megye és a Duna-Delta
Bioszféra Rezervátum gazdasági és szociális fejlődésének támogatására vonatkozó
speciális program.
(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban említett adómentességet teljes mértékben meg
kell adni egyetlen járműre, választásuk szerint, azoknak a személyeknek, akik a
tulajdonosok és házastársukkal közösen birtokolják a járművet. Ha a jármű
tulajdonjogának egy része harmadik félhez tartozik, a mentesség nem vonatkozik arra
a tulajdonrésre.
(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban előírt mentesség teljes mértékben egyetlen
közlekedési eszközre vonatkozik, a személyek választása szerint, akik ezen pontokban
szereplő tulajdonosok, és közösen birtokolják a házastársukkal. Ha a közlekedési
eszköz tulajdonjogának egy része harmadik személyekhez tartozik, akkor a
mentességet nem alkalmazzák a harmadik személyek által birtokolt tulajdonrészekre.
(6) A közlekedési eszközök adómentessége, amely az (1) bekezdés b) pontja szerint
van megállapítva, a következő hónap 1. napjától érvényes, miután az érintett személy
benyújtja a szükséges igazoló dokumentumokat.
(7) A (6) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, az (1) bekezdés b) pontja szerint a
közlekedési eszközök adómentessége a tartós fogyatékossággal élő személyek
számára, akik rendelkeznek felülvizsgálható fogyatékossági igazolvánnyal, a
fogyatékossági igazolvány újabb kiállításának napjától érvényes, feltéve, hogy az
folyamatos érvényességgel rendelkezik, és a helyi adóhatósághoz 45 napon belül
benyújtásra kerül.
18. cikk (470) - Az adó kiszámítása
(1) A közlekedési eszközök adója a közlekedési eszköz típusától függően kerül
kiszámításra, a jelen fejezetben foglaltak szerint.
Pagina 24
(2) Az alábbi járművekre vonatkozóan a közlekedési eszközök adója a
hengerűrtartalom alapján kerül kiszámításra, úgy, hogy minden 200 cm3-es csoportot
vagy annak egy részét megszorozzák a következő táblázatban szereplő összeggel:
Lei/200 cm3
Nr.
crt.
Közlekedési eszközök mechanikai hajtással vagy annak
részlete
I. Regisztrált járművek (lei/200 cm3 vagy annak részlete)
1 Motorkerékpárok, robogók, triciklik, négykerekűek és 11,91
személyautók, hengerűrtartalom legfeljebb 1.600 cm3
2 Motorkerékpárok, triciklik és négykerekűek, hengerűrtartalom 13,41
meghaladja az 1.600 cm3-ot
3 Személyautók, hengerűrtartalom 1.601 cm3 és 2.000 cm3 26,81
között
4 Személyautók, hengerűrtartalom 2.001 cm3 és 2.600 cm3 107,31
között
5 Személyautók, hengerűrtartalom 2.601 cm3 és 3.000 cm3 214,64
között
6 Személyautók, hengerűrtartalom meghaladja a 3.001 cm3-ot 432,27
7 Autóbuszok, autóbuszok, minibuszok 35,77
8 Egyéb mechanikai hajtású járművek legfeljebb 12 tonna 44,71
összes engedélyezett össztömeggel
9 Regisztrált traktorok 26,81
II. Regisztrált járművek
1 Hengerűrtartalom alapján lei/200 cm3
1.1 Regisztrált járművek hengerűrtartalom < 4.800 cm3 2,97
1.2 Regisztrált járművek hengerűrtartalom > 4.800 cm3 5,94
2 Járművek, amelyeknél a hengerűrtartalom nincs feltüntetve 74,53
lei/év
(3) A hibrid közlekedési eszközök esetében az adó minimum 50%-kal csökken a helyi
tanács határozata alapján.
(4) Egy oldalhajtású közlekedési eszköz esetén az adó 50%-a a motorkerékpárokra
vonatkozó adó összegének.
(5) A teherjárművek esetében, amelyek összes engedélyezett tömege legalább 12
tonna, a közlekedési eszköz adója a következő táblázat szerint kerül megállapításra:
Tengelyek száma és maximális Adó (lei/év)
Pagina 25
engedélyezett összes terhelés
Motoros
tengelyek Más
pneumatikus felfüggesztési
felfüggesztéssel rendszerek
vagy annak motoros
megfelelő tengelyekhez
rendszerek
I Két tengely
1 Legalább 12 tonna, de kevesebb 0 154,23
mint 13 tonna
2 Legalább 13 tonna, de kevesebb 154,23 427,88
mint 14 tonna
3 Legalább 14 tonna, de kevesebb 427,88 602,01
mint 15 tonna
4 Legalább 15 tonna, de kevesebb 602,01 1.363,23
mint 18 tonna
5 Legalább 18 tonna 602,01 1.363,23
II Három tengely
1 Legalább 15 tonna, de 154,23 268,67
kevesebb mint 17 tonna
2 Legalább 17 tonna, de 268,67 552,26
kevesebb mint 19 tonna
3 Legalább 19 tonna, de 552,26 716,44
kevesebb mint 21 tonna
4 Legalább 21 tonna, de 716,44 1.104,52
kevesebb mint 23 tonna
5 Legalább 23 tonna, de 1.104,52 1.716,48
kevesebb mint 25 tonna
6 Legalább 25 tonna, de 1.104,52 1.716,48
kevesebb mint 26 tonna
7 Legalább 26 tonna 1.104,52 1.716,48
III Négy tengely
1 Legalább 23 tonna, de 716,44 726,39
kevesebb mint 25 tonna
2 Legalább 25 tonna, de 726,39 1.134,37
kevesebb mint 27 tonna
3 Legalább 27 tonna, de 1.134,37 1.801,06
kevesebb mint 29 tonna
4 Legalább 29 tonna, de 1.801,06 2.671,74
kevesebb mint 31 tonna
5 Legalább 31 tonna, de kevesebb 1.801,06 2.671,74
mint 32 tonna
6 Legalább 32 tonna 1.801,06 2.671,74
Pagina 26
(6) Járműkombináció, vontatott jármű vagy rakományt szállító autóbusz esetén, ahol a
maximálisan engedélyezett összes terhelés legalább 12 tonna, az adó az alábbi
táblázat szerint fizetendő:
Adó (lei/év)
Motoros
tengelyek Más
Tengelyek száma és maximális pneumatikus felfüggesztési
engedélyezett összes terhelés felfüggesztéssel rendszerek
vagy annak motoros
megfelelő tengelyekhez
rendszerek
I 2 + 1 tengely
1 Legalább 12 tonna, de 0 0
kevesebb mint 14 tonna
2 Legalább 14 tonna, de 0 0
kevesebb mint 16 tonna
3 Legalább 16 tonna, de 0 69,65
kevesebb mint 18 tonna
4 Legalább 18 tonna, de 69,65 159,21
kevesebb mint 20 tonna
5 Legalább 20 tonna, de 159,21 373,15
kevesebb mint 22 tonna
6 Legalább 22 tonna, de 373,15 482,60
kevesebb mint 23 tonna
7 Legalább 23 tonna, de 482,60 870,68
kevesebb mint 25 tonna
8 Legalább 25 tonna, de 870,68 1.527,42
kevesebb mint 28 tonna
9 Legalább 28 tonna 870,68 1.527,42
II 2 + 2 tengely
1 Legalább 23 tonna, de 149,26 348,27
kevesebb mint 25 tonna
2 Legalább 25 tonna, de 348,27 572,16
kevesebb mint 26 tonna
3 Legalább 26 tonna, de 572,16 840,83
kevesebb mint 28 tonna
4 Legalább 28 tonna, de 840.83 1.014,96
kevesebb mint 29 tonna
5 Legalább 29 tonna, de 1.014,96 1.666,73
kevesebb mint 31 tonna
6 Legalább 31 tonna, de 1.666,73 2.313,51
kevesebb mint 33 tonna
7 Legalább 33 tonna, de 2.313,51 3.512,56
kevesebb mint 36 tonna
8 Legalább 36 tonna, de 2.313,51 3.512,56
kevesebb mint 38 tonna
Pagina 27
9 Legalább 38 tonna 2.313,51 3.512,56
III 2 + 3 tengely
1 Legalább 36 tonna, de 1.840,86 2.562,28
kevesebb mint 38 tonna
2 Legalább 38 tonna, de 2.562,28 3.482,71
kevesebb mint 40 tonna
3 Legalább 40 tonna 2.562,28 3.482,71
IV 3 + 2 tengely
1 Legalább 36 tonna, de 1.626,92 2.258,79
kevesebb mint 38 tonna
2 Legalább 38 tonna, de 2.258,79 3.124,49
kevesebb mint 40 tonna
3 Legalább 40 tonna, de 3.124,49 4.622,05
kevesebb mint 44 tonna
4 Legalább 44 tonna 3.124,49 4.622,05
V 3 + 3 tengely
1 Legalább 36 tonna, de 925,41 1.119,44
kevesebb mint 38 tonna
2 Legalább 38 tonna, de 1.119,44 1.671,70
kevesebb mint 40 tonna
3 Legalább 40 tonna, de 1.671,70 2.661,79
kevesebb mint 44 tonna
4 Legalább 44 tonna 1.671,10 2.661,79
(7) Ha egy pótkocsi, félpótkocsi vagy lakóautó, amely nem része a fent említett
járműkombinációnak, az adó az alábbi táblázat szerint fizetendő:
Adó
Maximálisan engedélyezett összes terhelés - lei -
a. Legfeljebb 1 tonna, beleértve 13,41
b. Több mint 1 tonna, de nem több mint 3 50,67
tonna
c. Több mint 3 tonna, de nem több mint 5 77,49
tonna
d. Több mint 5 tonna 95,39
(8) A vízi járművekre vonatkozóan az adó a következő táblázatban szereplő összeggel
egyenlő:
Adó
Vizi jármű - lei/év -
1. Evezős csónakok, motor nélküli hajók, halászati és 31,30
személyes használatra
2. Motor nélküli hajók, egyéb célokra 83,47
Pagina 28
3. Motoros hajók 313,03
4. Sport- és rekreációs hajók 1.671,39
5. Jet-ski 313,03
6. Tolók és vontatók: X
a) legfeljebb 500 LE, beleértve 834,93
b) több mint 500 LE, de legfeljebb 2000 LE 1.357,73
c) több mint 2000 LE, de legfeljebb 4000 LE 2083,90
d) több mint 4000 LE 3.334,54
7. Úszó bárkák, uszályok és folyami hajók: X
a) legfeljebb 1500 tonna kapacitás 271,29
b) több mint 1500 tonna, de legfeljebb 3000 tonna 417,37
c) több mint 3000 tonna kapacitás 589,78
(9) A jelen cikk értelmében a közlekedési eszköz hengerűrtartalmát vagy maximálisan
engedélyezett teljes tömegét a közlekedési eszköz személyazonosító okmányában, a
vásárlási számlán vagy egyéb hasonló dokumentumban kell meghatározni.
19. Cikk (471) - A közlekedési eszközök adóbevallása és fizetése
(1) A közlekedési eszközhöz kapcsolódó adó teljes évi kötelezettségként esedékes
annak a személynek, aki az adott jármű tulajdonosa, amelyet a tárgyévet megelőző év
december 31-én Romániában regisztráltak vagy bejegyeztek.
(2) Ha valaki közlekedési eszközt szerez, a tulajdonosnak kötelessége 30 napon belül
bevallást benyújtani a helyi adóhatósághoz, amelynek hatáskörébe tartozik a
lakóhelye, székhelye vagy munkahelye, és az adót a közlekedési eszköz
nyilvántartásba vételét vagy regisztrálását követő év január 1-jétől kell fizetni.
(3) Ha a közlekedési eszközt nem Romániában szerezték be, a tulajdonosnak 30
napon belül kell bevallást benyújtania a helyi adóhatósághoz, amelynek hatáskörébe
tartozik a lakóhelye, székhelye vagy munkahelye, miután a Romániai Gépjárműnyilvántartó Hivatal kiadta a jármű személyazonosító okmányát (CIV), és az adó
fizetése az eszköz romániai regisztrálását követő év január 1-jétől esedékes.
(4) Ha a közlekedési eszközt kivonják a forgalomból, a tulajdonosnak kötelessége 30
napon belül bevallást benyújtani a helyi adóhatósághoz, amelynek hatáskörébe
tartozik a lakóhelye, székhelye vagy munkahelye, és az adó a következő év január 1jétől már nem esedékes.
(5) Minden olyan esetben, amikor a közlekedési eszközhöz kapcsolódó adót
módosítani kell, például a lakóhely, székhely vagy munkahely megváltozása miatt, a
tulajdonosnak kötelessége 30 napon belül bevallást benyújtani a helyi adóhatósághoz,
amelynek hatáskörébe tartozik az új lakóhelye/székhelye/munkahelye, és az adót az új
körülmények figyelembevételével a következő év január 1-jétől kell fizetni.
(6) Ha a közlekedési eszköz pénzügyi lízing keretében van, az alábbi szabályok
alkalmazandók:
a) a közlekedési eszközhöz kapcsolódó adót a bérlőnek kell fizetni a lízingszerződés
Pagina 29
lezárult év január 1-jétől kezdődően, egészen a lízingszerződés befejezéséig;
b) a bérlő köteles 30 napon belül bevallást benyújtani a helyi adóhatósághoz,
amelynek hatáskörébe tartozik a közlekedési eszköz nyilvántartása, a jármű birtokba
vétele után;
c) a lízingszerződés megszűnésekor mind a bérlőnek, mind a lízingbe adónak be kell
nyújtania a bevallást a helyi önkormányzathoz 30 napon belül a birtokba vételt
igazoló dokumentumokkal együtt.
(7) A bevallás benyújtása kötelező azok számára is, akik mentesítést vagy
kedvezményeket élveznek a közlekedési eszközhöz kapcsolódó adó alól.
(8) Azoknak a gazdasági szereplőknek, autókereskedőknek vagy lízingcégeknek, akik
közlekedési eszközöket tartanak készletükben, amelyek romániai magánszemélyek
nevén vannak nyilvántartva, kötelességük eltávolítani azokat a romániai Nyilvántartó
Hatóság (DRPCIV) nyilvántartásából, amelyeken az előző tulajdonosok nevét viselik.
20. Cikk (472) - Az adó megfizetése
(1) A közlekedési eszközhöz kapcsolódó adót évente kell megfizetni, két egyenlő
részletben, június 30-ig és szeptember 30-ig bezárólag.
(2) Ha a közlekedési eszközhöz kapcsolódó adót előre megfizetik a teljes évre, a
fizetőnek 10%-os kedvezményt biztosítanak június 30-ig bezárólag.
(3) A közlekedési eszközhöz kapcsolódó éves adó, amelyet a helyi költségvetéshez
kell fizetni, ha az adó összege legfeljebb 50 lej, akkor az első fizetési határidőig teljes
egészében meg kell fizetni. Ha több közlekedési eszközt birtokol a tulajdonos, akkor a
50 lejes határ a járművek összesített adóját jelenti.
V. Fejezet
A tanúsítványok, engedélyek és hatósági igazolások kiadásának díja
21. Cikk (473) - Általános szabályok
Bármely személy, aki tanúsítványt, engedélyt vagy igazolást kíván beszerezni az ezen
fejezetben meghatározottak szerint, díjat köteles fizetni az illetékes helyi
közigazgatási hatóságnál, mielőtt kiadják a szükséges tanúsítványt, engedélyt vagy
igazolást.
22. Cikk (474) - A városrendezési engedélyek, építési engedélyek és egyéb
engedélyek kiadásának díja
(1) A városrendezési engedély kiadása az urbanizált területeken az alábbi táblázatban
meghatározott díjjal egyenlő:
A terület, amelyre az urbanisztikai engedélyt kérelmezik - lei - Kijelölt szint
a) legfeljebb 150 m², beleértve 5-6 3
b) 151 és 250 m² között, beleértve 6-7 4
c) 251 és 500 m² között, beleértve 7-9 5
d) 501 és 750 m² között, beleértve 9-12 6
e) 751 és 1000 m² között, beleértve 12-14 7
Pagina 30
f) 1000 m² felett 14 + 0,01 lei/m2, 7 + 0,01 lei/m2,
minden egyes m² minden egyes m²
után, amely után, amely
meghaladja az 1000 meghaladja az 1000
m²-t m²-t
2) A vidéki területen kiadott urbanisztikai engedély díja az (1) bekezdésben
megállapított díj 50%-a. A szinteket a táblázat harmadik oszlopában határozzák meg.
(3) Az urbanisztikai engedély meghosszabbításának díja az engedély vagy az eredeti
építési engedély kiadásához tartozó díj 30%-a.
(4) Az urbanisztikai engedély bizottság általi jóváhagyásának díja, a polgármesterek
vagy a megyei tanács szakosított struktúrái számára, 15 lej.
(5) Lakóépület vagy melléképület építési engedélyének díja az engedélyezett építési
munkák értékének 0,5%-a.
(6) Az építési engedély díja egyéb típusú építkezések esetén (amelyek nem
szerepelnek az (5) bekezdésben) az engedélyezett építési munkák értékének 1%-a,
beleértve a kapcsolódó létesítményeket is.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott építési munkák értéke alapján
alkalmazandó díjak az alábbi szabályok szerint kerülnek meghatározásra:
a) A fizetendő díjat az építési munkák értéke alapján állapítják meg, amelyet a
kérelmező személy nyújt be, és a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni.
b) Az (5) bekezdésben meghatározott díj esetén az építési munkák tényleges értéke
nem lehet kevesebb, mint az ingatlan adóalapja, amelyet a 457. cikk szerint
állapítanak meg.
c) Az építési munkák befejezését követően legfeljebb 15 napon belül, de legkésőbb az
engedély lejáratának napjáig a kérelmezőnek be kell nyújtania a munkák értékére
vonatkozó nyilatkozatot az illetékes helyi hatóságnál.
d) Az építési munkák értékére vonatkozó végső nyilatkozat benyújtását követően,
legfeljebb 15 napon belül, az illetékes helyi hatóság köteles meghatározni a tényleges
munkák értéke alapján fizetendő díjat.
e) Az illetékes hatóság által meghatározott díj értékét legfeljebb 15 napon belül kell
kifizetni, ha a különbözetet a kérelmezőnek vagy a helyi hatóságnak vissza kell
téríteni.
(8) Az építési engedély meghosszabbításának díja az eredeti engedély díjának 30%-a.
(9) A bontási engedély díja, teljes vagy részleges bontás esetén, az épület
adóalapjának 0,1%-a a bontott részre vonatkozóan.
(10) A kutatási és feltárási munkákhoz szükséges fúrási vagy ásatási engedély díja a
terület ténylegesen érintett m²-enként 6,32 lej.
(11) A kutatás és feltárás befejezését követően 30 napon belül a kérelmezők kötelesek
nyilatkozni a ténylegesen érintett területről, és amennyiben a terület különbözik a
korábban kiadott engedélyhez képest, a díjat a tényleges érintett területnek
megfelelően kell kiigazítani.
(12) Az építkezés szervezésére szükséges engedély díja az engedélyezett munkák
értékének 3%-a.
(13) A sátorozó táborok, faházak, lakókocsik vagy kempingek létrehozásához
szükséges engedély díja az engedélyezett építési munkák értékének 2%-a.
Pagina 31
(14) A kioszkok, konténerek, pavilonok, kabinok, kiállítóhelyek, hirdetőtáblák és
reklámok elhelyezésének engedélyezéséért fizetendő díj 10,12 lej minden egyes
négyzetméter után, amelyet az építmény elfoglal.
(15) Az engedélyek kiadásának díja közműcsatlakozások és bekötések munkálataihoz
– víz, csatorna, gáz, fűtés, elektromos energia, telefon és kábeltelevízió hálózathoz – a
helyi tanács által kerül meghatározásra, és minden egyes csatlakozás esetében 10 lej.
(16) Az utcanevek és címek nyújtásához szükséges igazolások kiadásának díja a helyi
tanácsok által kerül meghatározásra és 9 lej.
23. cikk (475) - Engedélyek kiadásának díja
(1) Az egészségügyi működési engedélyek kiadásának díját a helyi tanács határozza
meg, és az 20 lej.
(2) A termelői tanúsítvány és az agrárszektor termékeinek kereskedelmi könyvének
kiadásáért a helyi tanácsok határozzák meg a díjat, amely 45 lej (5 lej a tanúsítványért,
40 lej a kereskedelmi könyvért).
(3) Azok a személyek, akik a 561-es – Éttermek, 563-as – Bárok és egyéb italokat
felszolgáló tevékenységek és a 932-es – Egyéb szórakoztató és rekreációs
tevékenységek csoportokba tartoznak, a Nemzeti Gazdasági Osztályozás (CAEN)
szerint, amelyet a 337/2007-es elnöki rendelet frissített, a helyi költségvetés számára
éves díjat fizetnek a közétkeztetési engedélyek kiadásáért, az adott tevékenység
területének függvényében, amely a következő összegű:
a) 700 lej, ha a terület legfeljebb 500 m2;
b) 1.119 lej, ha a terület meghaladja az 500 m2-t.
(4) Az engedélyek kiadása az említett tevékenységekhez a törvényes feltételeknek
megfelelően a polgármester által történik, aki az adott település hatáskörében áll.
24. cikk (476) - Mentességek
(1) Mentességet kapnak az alábbi személyek az igazolások, engedélyek és
tanúsítványok kiadási díja alól:
a) háborús veteránok, háborús özvegyek, vagy a háborús veteránok nem
újraházasodott özvegyei;
b) azok, akik jogosultak a 118/1990-es rendelet 1. cikkelye szerint, vagy a 105/1999es kormányrendelet 1. cikkelye alapján;
c) templomok vagy melléképületek építési engedélye és tervezési engedélye;
d) közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy rehabilitációjához
szükséges engedélyek, amelyek az állami közvagyonhoz tartoznak;
e) nemzeti, megyei vagy helyi közérdekű munkálatok engedélyei;
f) építési engedélyek, ha az építkezés közintézmény által történik;
Pagina 32
g) autópályák és vasutak építési engedélyei, ha azokat koncesszióban adják;
h) iskolai és sportintézmények által benyújtott engedélyek;
i) olyan alapítványok által kért engedélyek, amelyek kulturális és humanitárius
célokat szolgálnak;
j) olyan szervezetek kérvényei, amelyek ingyenes szociális szolgáltatásokat nyújtanak
a törvényeknek megfelelően;
k) építkezési engedélyek katasztrófa esetén.
(2) A helyi tanácsok dönthetnek a díjak csökkentéséről vagy mentességről az
alábbiak szerint:
a) történelmi műemlékek karbantartásához, restaurálásához szükséges munkálatok, ha
azokat a tulajdonos saját költségén végzi;
b) történelmi műemlékek védelme érdekében végzett munkálatok;
c) földrengéskockázat csökkentésére irányuló munkák;
d) városi regenerációs munkálatok, amelyeket a helyi önkormányzat koordinál.
VI. FEJEZET Reklám- és hirdetési díjak
25. cikk (477) - Reklám- és hirdetési szolgáltatások díja
(1) Minden olyan személy, aki reklám- és hirdetési szolgáltatásokat vesz igénybe
Romániában szerződés vagy más megállapodás alapján, amelyet más személlyel
kötött, köteles megfizetni az ebben a cikkben meghatározott díjat, kivéve azokat a
reklám- és hirdetési szolgáltatásokat, amelyek tömegtájékoztatási eszközök, írott és
audiovizuális médiák által valósulnak meg.
(2) Az írott és audiovizuális tömegtájékoztatási eszközök által végzett reklám a jelen
cikk értelmében megfelel a reklámügynökségek tevékenységeinek a Nemzeti
Gazdasági Tevékenységek Osztályozása - CAEN szerint, a későbbi módosításokkal és
kiegészítésekkel, illetve a reklám, amely újságokon, más nyomtatott anyagokon
keresztül, valamint rádió, televízió és internet által történik.
(3) Az ebben a cikkben előírt díjat, amelyet reklám- és hirdetési szolgáltatások
díjának neveznek, a helyi költségvetésbe kell befizetni annak a közigazgatási-területi
egységnek a költségvetésébe, ahol az adott személy a reklám- és hirdetési
szolgáltatásokat végzi.
Pagina 33
(4) A reklám- és hirdetési szolgáltatások díját az adott szolgáltatások értékére
alkalmazott díjkulcs alapján kell kiszámítani.
(5) A díjkulcsot a helyi tanács 3%-ban állapítja meg.
(6) A reklám- és hirdetési szolgáltatások értéke magában foglalja minden olyan
kifizetést, amelyet a reklám- és hirdetési szolgáltatásokért kapott vagy kapni fog, a
hozzáadott értékadó (ÁFA) kivételével.
(7) A reklám- és hirdetési szolgáltatásokat végző szolgáltató köteles havonta,
legkésőbb a következő hónap 10. napjáig bejelenteni és befizetni a reklám- és
hirdetési szolgáltatások díját a helyi költségvetésbe, a reklám- és hirdetési
szolgáltatásokra vonatkozó szerződés életbe lépésének hónapja után.
26. Cikk (478) - Reklám és hirdetés célú hirdetési díj
(1) Minden olyan személy, aki hirdetőtáblát, plakátot vagy egyéb hirdetési struktúrát
használ reklám és hirdetés céljából, kivéve azokat, akik a 477. cikk hatálya alá
tartoznak, köteles a helyi költségvetésnek az adott község, város vagy megyei jogú
város költségvetésébe befizetni az évi hirdetési díjat, amely a hirdetőtábla, plakát
vagy hirdetési struktúra helyén található.
(2) A reklám és hirdetés célú hirdetési díjat évente úgy kell kiszámítani, hogy a
hirdetési felület négyzetméterének vagy négyzetméterek törtrészének számát
megszorozzák azzal az összeggel, amelyet a helyi tanács állapít meg:
a) Ha a hirdetés egy olyan helyen van, ahol a személy gazdasági tevékenységet végez,
az összeg 15 lej.
b) Minden egyéb hirdetőtábla, plakát vagy egyéb reklám célú struktúra esetén az
összeg 15 lej.
(3) A reklám és hirdetés célú hirdetési díjat úgy kell újraszámolni, hogy az tükrözze a
hirdetés céljából történő kihelyezés hónapjainak vagy hónapon belüli részének számát.
(4) A reklám és hirdetés célú hirdetési díjat évente, két egyenlő részletben kell
befizetni, március 31-ig és szeptember 30-ig. A reklám és hirdetés célú hirdetési díj,
amelyet ugyanazon helyi költségvetésnek kell befizetni, és amely legfeljebb 50 lej,
teljes egészében a befizetés első határidejéig kell kifizetni.
(5) Azok a személyek, akik a reklám és hirdetés célú hirdetési díjat kötelesek
megfizetni, kötelesek 30 napon belül bejelentést tenni az illetékes helyi közigazgatási
hatóságnál a hirdetési struktúra elhelyezését követően.
27. Cikk (479) - Mentesítések
(1) A reklám- és hirdetési szolgáltatásokat és a reklám célú hirdetési díjat nem kell
alkalmazni közintézményekre, kivéve, ha azok gazdasági tevékenységeket hirdetnek.
(2) A jelen cikkben előírt reklám és hirdetési célú hirdetési díjat nem kell alkalmazni
arra a személyre, aki hirdetőtáblát, plakátot vagy egyéb hirdetési struktúrát bérel ki
egy másik személynek. Ebben az esetben a 477. cikk szerinti díjat a másik
személynek kell megfizetni.
(3) A reklám és hirdetési célú hirdetési díjat nem kell megfizetni azok után a plakátok,
hirdetőtáblák és egyéb reklám és hirdetés célú eszközök után, amelyek az épületek
Pagina 34
belső terében vannak elhelyezve.
(4) A reklám és hirdetési célú hirdetési díjat nem kell alkalmazni azok után a
hirdetőtáblák után, amelyek az energiaipari létesítmények azonosítására,
figyelmeztető jelek vagy közlekedési jelek, illetve közhasznú és oktatási információk
céljára kerülnek kihelyezésre.
(5) Nem kell megfizetni a reklám és hirdetés célú hirdetési díjat a közlekedési
eszközökön történő reklámozás után, ha azok a járművek nem a reklám és hirdetés
céljából lettek építve.
VII. FEJEZET
A szórakoztatási adó
28. Cikk (480) - Általános szabályok
(1) Minden olyan személy, aki művészeti rendezvényt, sportversenyt vagy egyéb
szórakoztató eseményt szervez Romániában, köteles megfizetni az ebben a fejezetben
meghatározott szórakoztatási adót.
(2) A szórakoztatási adót a helyi költségvetésbe kell befizetni annak a közigazgatásiterületi egységnek a költségvetésébe, ahol a művészeti rendezvény, sportverseny vagy
egyéb szórakoztató esemény zajlik.
Cikk (481) - Az adó kiszámítása
(1) A szórakoztatási adót a belépőjegyek és bérletek értékesítéséből befolyt összeg
alapján kell kiszámítani, a megfelelő adókulcs alkalmazásával.
(2) A helyi tanács az alábbi adókulcsokat állapítja meg:
a) 1% színházi, balett, opera, operett, filharmonikus koncert vagy egyéb zenei
esemény, mozi filmvetítés, cirkusz vagy bármely más belföldi vagy nemzetközi
sportverseny esetén.
b) 3% minden egyéb művészeti esemény esetén, amely nem tartozik az a) pont
hatálya alá.
(3) A belépőjegyek vagy bérletek értékesítéséből származó bevétel nem tartalmazza
azokat az összegeket, amelyeket a rendező jótékonysági célra adományozott, a
belépőjegyek vagy bérletek értékesítése előtt megkötött írásos szerződés alapján.
(4) Azoknak a személyeknek, akik a jelen cikkely alapján meghatározott szórakoztató
adót tartoznak fizetni, az alábbi kötelezettségeik vannak:
a) Regisztrálniuk kell a belépőjegyeket és/vagy bérleteket a helyi önkormányzati
hatóság szakszolgálatánál, amely az előadás helyszínére vonatkozóan gyakorolja a
hatósági jogkört;
b) Be kell jelenteniük az előadás árát azon a helyszínen, ahol az előadás megtörténik,
valamint minden olyan helyszínen, ahol belépőjegyeket és/vagy bérleteket árulnak;
c) Fel kell tüntetniük az árakat a belépőjegyeken és/vagy bérleteken, és nem
kérhetnek olyan összeget, ami meghaladja a belépőjegyeken és/vagy bérleteken
feltüntetett árakat;
d) Minden a nézőktől kapott összeg után ki kell állítaniuk egy belépőjegyet és/vagy
bérletet;
Pagina 35
e) Biztosítaniuk kell a helyi önkormányzat szakszolgálatának, ha kérik, a szórakoztató
adó számításával és kifizetésével kapcsolatos igazoló dokumentumokat;
f) Meg kell felelniük minden más előírásnak, amely a belépőjegyek és bérletek
nyomtatására, regisztrálására, jóváhagyására, nyilvántartására és leltározására
vonatkozik, és amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési és
Közigazgatási Minisztérium közösen dolgozott ki, és amelyek aláírásra kerültek a
Kulturális Minisztérium és a Fiatalok és Sportok Minisztériuma által.
30. cikk (482) - Mentességek A jótékonysági célú előadások mentesek a szórakoztató
adó megfizetése alól.
31. cikk (483) - Az adó megfizetése
(1) A szórakoztató adót havonta kell megfizetni legkésőbb a következő hónap 10.
napjáig, amelyben az előadásra sor került.
(2) Bárki, aki szórakoztató adót tartozik fizetni, köteles benyújtani egy nyilatkozatot a
helyi önkormányzat szakszolgálatánál, az adó megfizetésére vonatkozó határidőig. A
nyilatkozat formátumát a Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési és
Közigazgatási Minisztérium közösen dolgozta ki.
(3) A szórakoztató adót fizető személyek felelősek az adó pontos kiszámításáért, a
nyilatkozat időben történő benyújtásáért és az adó időben történő megfizetéséért.
VIII. FEJEZET – Különleges adók
32. cikk (484) – Különleges adók
(1) Azokban az esetekben, amikor helyi közszolgáltatásokat hoznak létre a
természetes és jogi személyek érdekében, valamint a település turizmusának
népszerűsítése céljából, a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok és a
Bukarest Fővárosi Tanács (helyileg alkalmazva) különleges adókat vezethetnek be.
(2) Azok a területek, ahol a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok és a
Bukarest Fővárosi Tanács különleges adókat vezethetnek be a helyi
közszolgáltatásokért, és az azok mértéke, összhangban kell legyenek a 273/2006.
számú, a helyi közfinanszírozásról szóló törvény rendelkezéseivel, a módosításokkal
és kiegészítésekkel.
(3) A különleges adókat kizárólag azok a természetes és jogi személyek fizethetik,
akik az intézménytől vagy a helyi közszolgáltatástól igénybe veszik a szolgáltatásokat,
vagy azok, akik a törvény előírásai alapján kötelesek teljesíteni a szolgáltatás
tevékenységi körébe tartozó teljesítéseket.
33. cikk (485) – Mentességek
(1) Az önkormányzatok kedvezményeket vagy mentességeket biztosíthatnak a
különleges adók megfizetése alól az alábbi személyek vagy jogi személyek számára:
Pagina 36
a) háborús veteránok, háborús özvegyek és a háborús veteránok nem újraházasodott
özvegyei;
b) a 118/1990. számú törvény 1. cikkelye alapján szereplő személyek és az 105/1999.
számú kormányrendelet 1. cikkelyében szereplő természetes személyek,
módosításokkal és kiegészítésekkel;
c) a Képzési és Tudományos Kutatásért Felelős Minisztérium vagy a Fiatalok és
Sportok Minisztérium alatt működő intézmények, kivéve azokat a helyiségeket,
amelyek gazdasági tevékenységhez vannak használva;
d) törvényes alapítványok, amelyek kulturális intézmények fenntartására és
fejlesztésére, valamint humanitárius, szociális és kulturális akciók támogatására jöttek
létre;
e) olyan szervezetek, amelyek kizárólag szociális szolgáltatásokat biztosítanak olyan
intézményekben, amelyek gondoskodást, szociális és orvosi ellátást, segítséget,
védelmet és rehabilitációs tevékenységeket végeznek;
f) súlyos vagy fokozott fogyatékossággal élő személyek, I. fokozatú rokkantsági
kategóriában besorolt személyek, és a jogi képviselők a súlyosan fogyatékos vagy
fokozott fogyatékossággal élő kiskorúak és az I. rokkantsági kategóriába sorolt
kiskorúak esetében.
(2) A különleges adók a 484. cikkely szerint 50%-kal csökkenthetők azok számára,
akik a következő településeken laknak: a) a 323/1996. számú kormányhatározat,
módosításokkal; b) a 395/1996. számú kormányhatározat, módosításokkal.
IX. FEJEZET – Egyéb helyi adók
34. cikk (486) – Egyéb helyi adók:
(1) Az adminisztratív úton történő válás eljárásának díja 500 lej. Az adó a helyi
költségvetésbe kerül.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tervekről vagy egyéb hasonló tervekről történő
fénymásolatok kiadása esetén a helyi önkormányzat 25 lejes díjat határoz meg.
35. cikk (487) – Mentességek
A helyi tanács nem biztosít kedvezményeket vagy mentességeket a 486. cikk szerint
kiszabott adók fizetése alól.
36. cikk (487.1) - Adókedvezmények és mentességek
A helyi ingatlanokra, földekre és közlekedési eszközökre vonatkozó
adókedvezmények vagy mentességek, amelyeket a 456., 464. és 469. cikkek
tartalmaznak, azoknak a személyeknek járnak, akik az előző pénzügyi év december
31-ig kiállított igazoló okiratokkal rendelkeznek, és akik ezeket az okiratokat
legkésőbb március 31-ig benyújtják a helyi hatóságok illetékes osztályainál. Az
adókedvezményeket a pénzügyi év január 1-jétől kell alkalmazni.
Pagina 37
37. cikk (488) - Fiducia szerződések
A fizikai és jogi személyek, akik fiducia (bizalmi) szerződéseket kötnek a Polgári
Törvénykönyv alapján, a fiducia műveletekhez kapcsolódó helyi adókat és illetékeket
a fiduciáriusnak kell fizetnie az illetékes helyi önkormányzati költségvetésbe, ahol a
fiducia tárgyát képező ingatlanokat vagy eszközöket nyilvántartják. Ezen előírások az
adott szerződéskötést követő január 1-jétől alkalmazandók.
X. fejezet – Egyéb közös rendelkezések
38. cikk (489) - A helyi adók és illetékek emelése a helyi tanácsok vagy megyei
tanácsok által
(1) A helyi közigazgatás döntéshozó hatósága, a végrehajtó hatóság javaslatára,
többletarifákat szabhat ki a jelen cikkben előírt helyi adókra és illetékekre, figyelembe
véve az alábbi kritériumokat: gazdasági, társadalmi, földrajzi, városrendezési
tényezők, valamint a helyi költségvetés szükségletei, kivéve a 494. cikk (10) b) pontja
szerinti illetékeket.
(2) Az így meghatározott többletarifák nem haladhatják meg a jelen cikkben
meghatározott maximális szint 50%-át.
(3) Az (1) bekezdésben említett kritériumok meghatározása a helyi közigazgatás
döntéshozó hatósága által történik.
39. cikk (490) - A helyi adók és illetékek ellenőrzése és beszedése
A helyi közigazgatás hatóságai és azok speciális szervei, ha szükséges, felelősek a
helyi adók és illetékek, valamint a kapcsolódó bírságok és büntetések megállapításáért,
ellenőrzéséért és beszedéséért.
40. cikk (491) - A helyi adók és illetékek indexálása
(1) Minden olyan helyi adó vagy illeték, amely meghatározott összegben van
kifejezve lejben, vagy amely egy bizonyos összeg alapján van meghatározva lejben,
évente, április 30-ig indexálásra kerül a helyi tanácsok által, figyelembe véve az előző
pénzügyi év inflációs rátáját, amelyet a Pénzügyminisztérium és a Regionális
Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium hivatalos weboldalain tesznek közzé.
(1.1) A (1) bekezdéstől eltérve, az 470. cikk (5) és (6) bekezdései szerinti táblázatban
szereplő összegek évente az euró árfolyamának megfelelően kerülnek indexálásra,
amely az adott év október első munkanapján érvényes, és amelyet az Európai Unió
Hivatalos Közlönyében tesznek közzé.
Minimális előírások a 1999/62/EC irányelvben, melyek a nehéz tehergépkocsik
számára vonatkoznak bizonyos infrastruktúrák használatára.
Az euró árfolyama és a minimális szintek, euróban kifejezve, melyeket a 1999/62/EC
irányelv ír elő a nehéz tehergépkocsik számára bizonyos infrastruktúrák használatára,
a Pénzügyminisztérium és a Közlekedési és Regionális Fejlesztési Minisztérium
hivatalos weboldalain lesznek közzétéve.
(2) Az (1) és (1.1) bekezdésben meghatározott indexált összegeket a helyi tanács
határozatával kell jóváhagyni, és a következő pénzügyi évben alkalmazandók.
Bukarestben ezt a feladatot a Bukaresti Általános Tanács látja el.
Pagina 38
41. cikk (492) - A szabályok kidolgozása
A jelen címhez tartozó szabályokat a Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési
és Közszolgáltatási Minisztérium dolgozza ki.
XI. Fejezet
Büntetések
42. cikk (493) - Büntetések
(1) A jelen cím rendelkezéseinek megszegése fegyelmi, szabálysértési vagy
büntetőjogi felelősségre vonást von maga után, a hatályos jogszabályoknak
megfelelően.
(2) Az alábbi magatartások szabálysértésnek minősülnek, amennyiben nem olyan
körülmények között történtek, amelyek a törvény szerint bűncselekménynek minősítik
őket:
a) a kötelező bevallások határidőn túli benyújtása a 461. cikk (2), (6), (7), (10)
bekezdés c) pontja, (12) és (13) bekezdése, a 466. cikk (2), (5), (7) bekezdés c) pontja,
(9) és (10) bekezdése, a 471. cikk (2), (4), (5), (6) bekezdés b) és c) pontja, a 474.
cikk (7) bekezdés c) pontja, (11) bekezdés, a 478. cikk (5) bekezdése és a 483. cikk (2)
bekezdése szerint;
b) a kötelező bevallások benyújtásának elmulasztása az előzőek szerint.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett szabálysértés pénzbírsággal büntetendő,
melynek összege 70 lejtől 279 lejig terjed, míg a b) pont szerinti szabálysértés
pénzbírsággal büntetendő, melynek összege 279 lejtől 696 lejig terjed.
(4) A technikai előírások megsértése, amelyek a jegyek és bérletek nyomtatására,
nyilvántartására, értékesítésére, valamint kezelésére vonatkoznak, szabálysértést
képez, és 325 lejtől 1.578 lejig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
(4.1) Az információk és dokumentumok nem megfelelő időben történő közlése, a 494.
cikk (12) bekezdésében előírtak szerint, a kérelem kézhezvételétől számított
legfeljebb 15 munkanapon belül, szabálysértésnek minősül, és 500 lejtől 2.500 lejig
terjedő pénzbírsággal büntetendő.
(5) Jogi személyek esetében a (3) és (4) bekezdésben előírt pénzbírságok minimális és
maximális összege 300%-kal növekszik.
(6) A szabálysértések megállapítása és a büntetések alkalmazása a polgármesterek és
az önkormányzati közigazgatás illetékes személyei által történik.
(7) A (3) és (4) bekezdésben előírt pénzbírságok mértéke helyi tanács határozatával
frissíthető, az 491. cikkben előírt eljárásnak megfelelően.
(8) A jelen fejezetben előírt szabálysértésekre alkalmazni kell a 2/2001-es
Kormányrendelet rendelkezéseit, amely a szabálysértések jogi rendszere vonatkozóan,
a 180/2002-es Törvény módosításával és kiegészítésével.
XII. Fejezet
Végső rendelkezések
43. cikk (494) - A helyi adók és díjak költségvetési hatásai
(1) A helyi adók, díjak, késedelmi pótlékok és az azokhoz kapcsolódó bírságok teljes
mértékben a helyi önkormányzatok költségvetéseibe kerülnek.
Pagina 39
(2) Az ingatlanadó, valamint az ezzel kapcsolatos bírságok az önkormányzat
költségvetésébe kerülnek, ahol az ingatlan található.
(3) A földadó, valamint az ezzel kapcsolatos bírságok az önkormányzat
költségvetésébe kerülnek, ahol a föld található.
(4) Az (5) bekezdésben előírt kivételek figyelembevételével a járműadó, késedelmi
pótlékai és az ezzel kapcsolatos bírságok az önkormányzat költségvetésébe kerülnek,
ahol a járművet be kell jegyezni vagy regisztrálni.
(5) Az a bevétel, amely a járműadóval kapcsolatosan keletkezik a 470. cikk (5) és (6)
bekezdésével összhangban, a késedelmi pótlékkal és az ezzel kapcsolatos bírságokkal,
kizárólag helyi és megyei utak karbantartására, modernizálására, rehabilitációjára és
építésére fordítható. Az ebből származó bevétel 60%-a a helyi költségvetést, 40%-a
pedig a megyei költségvetést illeti meg.
(6) A V. fejezetben szereplő helyi adók a helyi önkormányzatok költségvetéseibe
kerülnek. Az építési engedélyek kiadása során a 50%-os arányban megosztott
bevételek a helyi költségvetéseket illeti meg.
(7) A reklám és hirdetési céllal elhelyezett táblákra kivetett adó, valamint az ezzel
kapcsolatos bírságok az önkormányzat költségvetésébe kerülnek, ahol a hirdetés vagy
reklám táblája található.
(8) A szórakoztató eseményekre kivetett adó, valamint az ezzel kapcsolatos bírságok a
helyi önkormányzat költségvetésébe kerülnek, ahol az esemény megtörténik.
(9) A 486. cikkben előírt egyéb helyi adók, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságok
szintén a helyi költségvetésbe kerülnek, ahol az adott helyszín található.
(10) A helyi költségvetés bevételei közé tartoznak:
a) a késedelmes adó- és díjfizetésekből származó pótlékok;
b) az igazságügyi illetékek és egyéb, törvény által előírt illetékek.
(11) A tényleges adózói helyzet tisztázása érdekében a helyi önkormányzatok
illetékes szakhatóságai jogosultak információkat és dokumentumokat kérni és
adózással vagy az adóalanyok, illetve adóztatott vagy adóköteles javak azonosításával
kapcsolatos dokumentumok, valamint a közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók,
rendőrségi szervek, vámhatóságok, közszolgáltatások, amelyek a gépjárművek vezetői
engedélyeinek és forgalmi engedélyeinek kezelésével, a személyi igazolványok, az
egyszerű útlevelek kiállításával és a személyek nyilvántartásával foglalkoznak, illetve
bármely más olyan szerv, amely az adóztatott vagy adóköteles javakról, vagy az
adózókról információval vagy dokumentumokkal rendelkezik, köteles ezeket
ingyenesen biztosítani 15 munkanapon belül a kérelem kézhezvételétől számítva.
44. cikk (495) - Átmeneti rendelkezések
A helyi adók és illetékek meghatározása érdekében a 2016-os adóévre az alábbi
szabályokat kell alkalmazni:
a) Azok a magánszemélyek, akik 2015. december 31-én nem lakás céljára szolgáló
épületek vagy vegyes rendeltetésű épületek tulajdonosai, kötelesek 2016. május 31-ig
benyújtani a megfelelő nyilatkozatot a pénzügyminiszter és a regionális fejlesztési és
közszolgáltatási miniszter által közösen elfogadott minták szerint, amelyeket 60
napon belül kell benyújtani a Hivatalos Közlöny közzétételét követően;
b) A jogi személyek kötelesek benyújtani az általuk 2015. december 31-én tulajdonolt
ingatlanok adatait, rendeltetésüket és adóalapjukat, szintén 2016. május 31-ig;
Pagina 40
c) Azok a magánszemélyek és jogi személyek, akik 2015. december 31-én
forgalomból kivont közúti járművekkel rendelkeznek, kötelesek 2016. május 31-ig
nyilatkozatot benyújtani a helyi hatóságok számára, megfelelő igazolások csatolásával;
d) Az építmények adómentességét vagy adócsökkentését, valamint a közlekedési
eszközök adóját a megfelelő igazoló dokumentumokkal rendelkező személyekre kell
alkalmazni 2016. január 1-től, ha a dokumentumokat 2015. december 31-ig
benyújtották a helyi hatóságokhoz, és 2016. március 31-ig benyújtásra kerültek;
e) Az 491. cikk rendelkezései 2017. január 1-jétől alkalmazandók, az adók és
illetékek szintjének meghatározásakor a 2016-os évre vonatkozó inflációs mutatót kell
figyelembe venni;
f) A helyi tanácsoknak 2016-ra vonatkozó adók és illetékek szintjéről döntést kell
hozniuk a 60 napos határidőn belül a Hivatalos Közlöny közzétételét követően.
Bukarest városában ezt a feladatot a Bukaresti Helyi Tanács látja el;
g) A fenti előírások alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a helyi tanács
feloszlik, ebben az esetben a polgármester határozata vagy a helyi adminisztráció
jogásza vagy kijelölt személye dönt a helyi adók és illetékek szintjéről.
45. cikk (495.1)
(1) A 2016-os évre a helyi adók (építkezési, ingatlan és közlekedési adók) első fizetési
határidejét 2016. március 31-től 2016. június 30-ig terjesztik ki. (2) A 462. cikk (2),
467. cikk (2) és 472. cikk
(2) cikkelyének kivételével, ha az adózók 2016. június 30-ig teljes összegben kifizetik
az ingatlan, épület és közlekedési eszköz adóit, akkor kedvezményben részesülnek,
melyet a helyi tanács határoz meg.
45. cikk (495.2) A vegyes rendeltetésű épületek tulajdonosai számára, a 459. cikk
alapján, az adó meghatározása a következő szabályok szerint történik:
a) Azok a magánszemélyek, akik 2020. december 31-én vegyes rendeltetésű épülettel
rendelkeznek, kötelesek 2021. március 15-ig benyújtani a nyilatkozatot a nem lakás
célú használatra vonatkozóan;
b) Azok, akik már 2020. december 31-ig bejelentették a nem lakás célú felhasználást,
nem kötelesek új nyilatkozatot tenni.
46. cikk - EGYÉB HELYI ADÓK
E. KÜLÖNLEGES ADÓK
Válási díj adminisztratív úton 500 lei
Különleges díj születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatok 30 lei
átírásához
Különleges díj házassági bizonyítványok kiállítása külföldre és családi 30 lei
összetételről szóló igazolások
Pagina 41
Különleges díj születési, házassági bizonyítvány kiadása kérésre 50 lei
(elvesztés, lopás) (az első kivételével)
Különleges díj halotti bizonyítvány kiadása elvesztés, lopás esetén (az 50 lei
első kivételével)
Különleges díj házasság felbontásának anyakönyvi bejegyzése kérésre 10 lei
Igazolások kiadása a születési, házassági és halotti anyakönyvi 10 lei
bejegyzésről
Településrendezési terv másolatának díja 10 lei/pagina A4
15 lei/pagina A3
Kataszteri térképek és övezeti elhelyezkedési terv 20 lei/pagina A4
25 lei/pagina A3
Parcellázási terv 20 lei
Dosszié feldolgozási díj a 17/2014. számú törvény alapján 30 lei
Kápolna bérleti díja 100 lei
Kulturális központ bérleti díja
- A Kalotaszentkirályon található rendezvényterem bérlése::
- Esküvők 1.000 lei
- Keresztelők, konfirmációk 500 lei
- Temetések 200 lei
- Kereskedelmi jellegű találkozók 300 lei
- Nem kereskedelmi jellegű találkozók 150 lei
- Bútor bérlés a rendezvényteremből:
- egy asztal 5 lei
- egy pad 5 lei
- kultúrotthon bérlése Kalotaszentkirályon;
- diszkókra, bálokra és egyéb rendezvényekre 300 lei
- kultúrotthon bérlése Kalotadámoson és Jákótelkén
- Esküvők 600 lei
- Keresztelők és találkozók 300 lei
- Temetések 200 lei
- Kereskedelmi jellegű találkozók 300 lei
- Nem kereskedelmi jellegű találkozók 150 lei
- a Malomszegi kultúrotthon bérlése szerződés alapján, amely előírja, hogy temetésre használható: 30
lej/hónap
- a Magyarókerekei iskolai épület bérlése
- Esküvők 600 lei
- Keresztelők és találkozók 300 lei
- Temetések 200 lei
- Kereskedelmi jellegű találkozók 300 lei
- Nem kereskedelmi jellegű találkozók 150 lei
- Bérleti és kölcsönzési szerződések regisztrálási díja 5 lei
- Termelői tanúsítvány fél éves vízummal 5 lei
- Működési engedélyek kiadási díja 15 lei
- Mobil árusítási díj mindenféle termékekre a nyilvános helyeken 15 lei
- Mopedek, lassú járművek regisztrálási díja 50 lei
- Nem bejegyzett traktorok regisztrálási díja 100 lei
Titkár: JUHÁSZ ISTVÁN Ülésvezető: KOVÁCS ZOLTÁN